Az EKB 2024-re újratervezi az eurobankjegyeket

2021. december 6.

• Az EKB várhatóan 2024-ig kiválasztja az új eurobankjegyek dizájnterveit
• Az EKB kikéri a nagyközönség véleményét
• A Kormányzótanács multidiszciplináris csoporttól kap tanácsot az új témákról

[A témák kiválasztásával foglalkozó tanácsadói csoport tagságának névsorát 2022. január 7-én 16:00-kor aktualizáltuk a máltai képviselő nevének, 2022. március 8-án 16:00-kor pedig a Vladimir Taiger helyébe lépő új észt képviselő nevének feltüntetésével.]

Az Európai Központi Bank (EKB) előirányozta az eurobankjegyek újratervezését az európai polgárokkal együttműködve; a folyamatban 2024-ben hoznak végleges döntést.

Az újratervezés első lépéseként fókuszcsoportokat szervezünk, amelyek feladata az euroövezeti lakosok véleményének összegyűjtése arról, hogy a jövőbeli eurobankjegyeken milyen lehetséges témák jelenjenek meg. A témák kiválasztásával foglalkozó tanácsadói csoport – amelybe minden egyes euroövezeti ország egy-egy szakértőt delegál – átadja az EKB Kormányzótanácsának az új témák szűkített listáját. Az EKB az euroövezeti nemzeti központi bankok javaslatai alapján már kinevezte a tanácsadói csoport tagjait, akik olyan változatos szakterületeket képviselnek, mint a történettudomány, a természet- és társadalomtudományok, a vizuális művészetek és a műszaki tudományok. A mostani eurobankjegyen látható dizájnelemek a „korok és stílusok” téma köré csoportosulnak, és ablakok, kapuk és hidak motívumaiban vannak megjelenítve.

„Az eurobankjegyek velünk maradnak. Kézzelfogható és látható jelképei a közös európai létnek különösen válságos időkben, és továbbra is nagy irántuk az igény” – mondta Christine Lagarde, az EKB elnöke. „Húsz év után ideje felülvizsgálnunk bankjegyeink megjelenését, hogy az európaiak életkortól és háttértől függetlenül jobban tudjanak hozzájuk kapcsolódni.”

Az EKB a tanácsadói csoporttól kapott javaslatok nyomán kikéri majd a nyilvánosság véleményét a választott témákról. Ezt követi majd az új bankjegyekre kiírt tervezői versenypályázat, majd az EKB ismét konzultál a nagyközönséggel. A végső döntést a Kormányzótanács hozza meg.

A folyamat elindítását az EKB Kormányzótanácsának elköteleződése előzte meg olyan innovatív és biztonságos bankjegyek biztosítása mellett, amelyek kapcsolódnak az európaiakhoz. Az euroövezeti fogyasztók fizetési szokásaira vonatkozó legutóbbi tanulmány (SPACE) szerint 2019-ben változatlanul a készpénz volt a legkedveltebb személyközi, kisösszegű fizetési mód. Annak ellenére, hogy a pandémia alatt a készpénzmentes fizetésforgalom megemelkedett, a készpénz iránti igény is bővült, mivel értékőrző funkciója miatt nélkülözhetetlen szerepe van. Az eurorendszer a Készpénz 2030 stratégia részeként konkrét lépésekkel garantálja, hogy a készpénz folyamatosan elérhető és elfogadott fizetési mód maradjon a jövőben még sokáig, ideértve a digitális euro esetleges kibocsátása utáni időszakot is.

„Olyan eurobankjegyeket szeretnénk kifejleszteni, amelyekkel az európai polgárok azonosulni tudnak, és amelyeket büszkén használnak pénzükként” – mondta Fabio Panetta, az EKB Igazgatóságának tagja. „Az eurobankjegyek újratervezése párhuzamosan fut majd a digitális euróra vonatkozó vizsgálatainkkal. Mindkét munkafeladat arra irányul, hogy teljesítsük az európaiak biztonságos pénzzel való ellátásáról szóló megbízatásunkat.”

A Kormányzótanács a tervezés befejezése után engedélyezi majd az új bankjegyek előállítását, és határoz a lehetséges kibocsátás időpontjairól.

A témákért felelős tanácsadói csoport tagjai:

Alice Twemlow (Hollandia), a grafikai tervezés és vizuális kultúra történetének, elméletének és szociológiájának professzora az Amszterdami Egyetemen

Costas Varotsos (Görögország), művész és a Thessaloniki Arisztotelész Egyetem professzora

Demetrios Michaelides (Ciprus), a klasszikus régészet professor emeritusa a Ciprusi Egyetemen

Elvira Maria Correia Fortunato (Portugália), helyettes rektor a Lisszaboni NOVA Egyetemen

Emanuel Buttigieg (Málta), adjunktus a Máltai Egyetem Bölcsészettudományi Karán

Fabio Beltram (Olaszország), az anyagfizika professzora a pisai Scuola Normale Superiore főiskolán

Fintan O’Toole (Írország), az ír irodalom professzora a Princeton Egyetemen és a The Irish Times rovatvezetője

Ieva Zībārte (Lettország), a kiállítások részleg vezetője a Zuzeum Művészeti Központban

Jana Arbeiter (Szlovénia), adjunktus és kutató a Ljubljanai Egyetem Társadalomtudományi Karán

Lisa Borgenheimer (Németország), az információtervezés professzora a HfG Offenbach am Main főiskolán

Maaria Wirkkala (Finnország), művész

Marija Marcelionytė-Paliukė (Litvánia), professzor a Vilniusi Művészeti Akadémián

Nuria Oliver (Spanyolország), az ELLIS Unit Alicante Alapítvány igazgatója és társalapítója, valamint a Data-Pop Szövetség vezető adatelemző tudósa

Patrick Sanavia (Luxemburg), a Luxembourgi Nemzeti Örökség Hivatalának igazgatója

Peter Aufreiter (Ausztria), a Bécsi Szövetségi Műszaki Múzeum vezérigazgatója és tudományos igazgatója

Silvia Miháliková (Szlovákia), a Nagyszombati Egyetem professzora és a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének kutatója

Stéphane Distinguin (Franciaország), a Fabernovel alapítója és vezérigazgatója

Stephan Vanfleteren (Belgium), fényképész

Toomas Kiho (Észtország), az Akadeemia főszerkesztője

A média képviselői szíveskedjenek Georgina Garriga Sánchezhez fordulni; tel.: +49 69 1344 95368.