SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2023. május 4.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük Önöket a sajtóértekezletünkön.

A várható infláció továbbra is túl régóta túlságosan magas. A folyamatosan magas inflációs nyomást figyelembe véve a Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal megemeli. Mindent egybevéve a beérkező információk nagyrészt alátámasztják a középtávú inflációs kilátásokról az előző értekezletünkön alkotott értékelésünket. A teljes infláció az elmúlt hónapokban visszaesett, de az alapvető ároldali nyomás továbbra is erős. Ugyanakkor múltbeli kamatemeléseink teljes erővel átgyűrűznek az euroövezetben uralkodó finanszírozási és monetáris feltételekbe, miközben a reálgazdaságba való transzmisszió késedelmei és erőssége bizonytalan maradt.

Jövőbeli döntéseinkkel biztosítjuk, hogy az irányadó kamatok olyan szintre kerüljenek, amely megfelelően restriktív ahhoz, hogy az infláció időben visszatérjen a 2%-os középtávú célunkhoz, és hogy a szükséges ideig ezen a szinten maradjanak. Továbbra is az adatfüggő megközelítést követjük, amikor meghatározzuk a restrikció helyes szintjét és időtartamát. Mégpedig az irányadó kamatokra vonatkozó döntéseink továbbra is azon alapulnak, hogy milyennek ítéljük meg az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében.

Az EKB irányadó kamatlábai továbbra is a monetáris politikai alapállás meghatározásának elsődleges eszközei. Ezzel párhuzamosan folyamatosan csökkentjük az eurorendszer eszközvásárlási programjának (APP) portfólióját egyenletes, kiszámítható ütemben. A Kormányzótanács ezeknek az alapelveknek megfelelően 2023 júliusától az APP alatti újrabefektetések megszüntetését tervezi.

A mai döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

Az euroövezeti gazdaság 2023 első negyedévében 0,1%-kal bővült az Eurostat előzetes gyorsbecslése szerint. Az alacsonyabb energiaárak, a kínálati szűk keresztmetszetek lazulása, valamint a vállalatokat és háztartásokat segítő fiskális politikai intézkedések hozzájárultak a gazdaság rugalmasságához. A lakossági belső kereslet, különösen a fogyasztás ugyanakkor vélhetően gyenge maradt.

Az üzleti és a fogyasztói bizalom az elmúlt hónapokban határozottan javult, de továbbra is gyengébb, mint az Ukrajna és az ott élők elleni indokolatlan oroszországi háború előtt volt. Eltérő alakulást látunk az egyes gazdasági ágazatok között is. A feldolgozóiparban a korábbi elmaradt megrendelések teljesítésén dolgoznak, de a kilátásaik romlanak. A szolgáltatások ágazata erősebben bővül, különösen a gazdasági újranyitás következtében.

A háztartások jövedelmei profitálnak az erős munkaerőpiacból, ahogy a munkanélküliségi ráta márciusban 6,5%-os újabb rekord mélypontra esett. Tovább bővült a foglalkoztatás, és a ledolgozott teljes munkaóraszám meghaladja a pandémia előtti szinteket. Az átlagos ledolgozott munkaóraszám ugyanakkor továbbra is kissé elmarad a pandémia előtti szinttől, és 2022 közepe óta növekedése megtorpant.

Ahogy az energiaválság múlóban van, a kormányzatoknak haladéktalanul és összehangoltan ki kellene vezetniük a kapcsolódó támogató intézkedéseket azért, hogy elkerüljék a középtávú inflációs nyomás fokozódását, ami erősebb monetáris politikai válaszlépéseket kívánna meg. A fiskális politikáknak arra kell irányulniuk, hogy a gazdaságunkat termelékenyebbé tegyék, és hogy fokozatosan lefaragják a nagy államadósságot. Az euroövezet kínálati kapacitását bővítő szakpolitikai intézkedések – különösen az energiaágazatban – szintén elősegíthetik középtávon az ároldali nyomás enyhítését. Ezzel összefüggésben üdvözöljük az Európai Bizottság azon jogszabály-javaslatainak közzétételét, amelyek az uniós gazdaságirányítás reformjáról szólnak, amely várhatóan hamarosan végbemegy.

Az infláció

Az Eurostat gyorsbecslése szerint az infláció áprilisban elérte a 7,0%-ot, miután a februári 8,5%-ról márciusban 6,9%-ra esett vissza. Míg a bázishatások miatt az energiaárak inflációja a márciusi −0,9%-ról áprilisban 2,5%-ra emelkedett, jóval az Oroszország Ukrajna elleni háborújának megindulása után mért ráta alatt tartózkodik. Az élelmiszerár-infláció azonban megemelkedett maradt áprilisban 13,6%-on a márciusi 15,5% után.

Az ároldali nyomás továbbra is erős. Az energia- és élelmiszerárak kihagyásával számított infláció áprilisban 5,6% volt, kissé alacsonyabb, mint márciusban, és ezzel visszatért a februári szintre. A nem energiajellegű iparcikkek inflációja áprilisban 6,2%-ra esett a márciusi 6,6%-ról, amikor több hónapot tekintve első ízben csökkent. A szolgáltatási ágazat inflációja ugyanakkor áprilisban 5,2%-ra emelkedett a márciusi 5,1%-ról. Az inflációt továbbra is felfelé hajtja a múltbeli energiaköltség-emelkedés fokozatos begyűrűzése és a kínálat szűk keresztmetszetei. Különösen a szolgáltatási ágazatban felfelé irányuló nyomást gyakorol a gazdaság újranyitásából eredő felgyülemlett kereslet és a béremelések is. A márciusig rendelkezésre álló információk szerint az inflációs alapfolyamat mutatói továbbra is magas szinten tartózkodnak.

A béroldali nyomás tovább erősödött, ahogy a munkavállalók a robusztus munkaerőpiaci környezetben visszaszerzik a magas infláció következtében elveszett vásárlóerő egy részét. Emellett egyes ágazatokban a vállalkozások – a kínálat és kereslet eltérésének és a magas, volatilis infláció nyomán fellépő bizonytalanságnak köszönhetően – sikeresen megnövelték a profitrátáikat. Noha a hosszabb távú inflációs várakozásokat tükröző legtöbb mutató jelenleg 2% körül tartózkodik, néhány mutató elmozdult felfelé, ami indokolja a folyamatos monitorozást.

Kockázatértékelés

A kiújuló pénzügyi piaci feszültségek, amennyiben tartósnak bizonyulnak, negatív kockázatot jelentenének a növekedési kilátásokra, mivel a vártnál erősebben szigoríthatnák meg a tágabb hitelfeltételeket, és ronthatnák a bizalmat. Oroszország Ukrajna ellen folyó háborúja is változatlanul jelentős negatív kockázat a gazdaságban. Ugyanakkor, ha a múltbeli kedvezőtlen kínálati sokkhatásoknak a közelmúltban megfigyelhető megfordulása tartósnak bizonyul, újra megerősödhet a bizalom, és a növekedés is erőteljesebb lehet a jelenleg vártnál. A továbbra is reziliensnek mutatkozó munkaerőpiac azáltal, hogy erősíti a háztartások bizalmát és fogyasztását, a vártnál nagyobb növekedést eredményezhet. 

Az inflációs kilátásokat még mindig jelentős felfelé irányuló kockázatok jellemzik. Közéjük tartozik az árazási láncban meglevő nyomás, amely miatt a közeljövőben a vártnál magasabbra emelkedhetnek a kiskereskedelmi árak. Oroszország Ukrajna elleni háborúja szintén hozzájárulhat az energia és az élelmiszer költségének újbóli megemelkedéséhez. A huzamosan a célunkat meghaladó inflációs várakozások vagy a vártnál nagyobb bér- vagy profitráta-emelkedések is felfelé hajthatják az inflációt, többek között középtávon is. A közelmúltbeli bértárgyalások alapján született megállapodások is növelték a felfelé irányuló inflációs kockázatokat, különösen ha a profitráták magasak maradnak. A lefelé irányuló kockázatokhoz tartozik a pénzügyi piaci feszültségek kiújulása, amely az inflációt az előrejelzettnél gyorsabban csökkentheti. A gyengülő kereslet – amelyet például a banki hitelezés markánsabb lassulása vagy az erősebb monetáris politikai transzmisszió okozhat – szintén odahathat, hogy az ároldali nyomás, különösen középtávon, kisebb lesz annál, mint amire jelenleg számítunk.

Pénzügyi és monetáris feltételek

Az euroövezeti bankszektor rugalmasan reagált az előző értekezletünk előtt támadt pénzügyi piaci feszültségekre. Az irányadókamat-emeléseink nagymértékben átgyűrűznek a kockázatmentes kamatokba, valamint a vállalatok, háztartások és bankok finanszírozási feltételeibe. A vállalatok és a háztartások számára gyengült a hitelek növekedése a magas hitelkamatok, a szigorúbb hitelkínálati feltételek és a kisebb kereslet miatt. A legutóbbi bankhitelfelmérésünkből az általános hitelstandardok szigorodása derült ki, amely erősebbnek bizonyult, mint amire a bankok az előző felmérésben számítottak, és jelzi, hogy tovább gyengülhet a hitelnyújtás. A gyenge hitelnyújtás azt jelenti, hogy a pénztömeg növekedése is tovább lassult.

Konklúzió

Összefoglalva, a várható infláció továbbra is túl régóta túlságosan magas. A folyamatosan magas inflációs nyomást figyelembe véve a Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal megemeli. Mindent egybevéve a beérkező információk nagyrészt alátámasztják a középtávú inflációs kilátásokról az előző értekezletünkön alkotott értékelésünket. A teljes infláció az elmúlt hónapokban visszaesett, de az alapvető ároldali nyomás továbbra is erős. Ugyanakkor múltbeli kamatemeléseink teljes erővel átgyűrűznek az euroövezetben uralkodó finanszírozási és monetáris feltételekbe, miközben a reálgazdaságba való transzmisszió késedelmei és erőssége bizonytalan maradt.

Jövőbeli döntéseinkkel biztosítjuk, hogy az irányadó kamatok olyan szintre kerüljenek, amely megfelelően restriktív ahhoz, hogy az infláció időben visszatérjen a 2%-os középtávú célunkhoz, és hogy a szükséges ideig ezen a szinten maradjanak. Továbbra is az adatfüggő megközelítést követjük, amikor meghatározzuk a restrikció helyes szintjét és időtartamát. Mégpedig az irányadó kamatokra vonatkozó döntéseink továbbra is azon alapulnak, hogy milyennek ítéljük meg az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében.

Megbízatásunk keretén belül mindenesetre készen állunk valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a középtávú célunkhoz, és hogy fennmaradjon a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működése.

Most pedig készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.