- MONETÁRIS POLITIKAI KÖZLEMÉNY
SAJTÓÉRTEKEZLET
Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke
Frankfurt am Main, 2023. december 14.
Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük Önöket a sajtóértekezletünkön.
A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB irányadó kamatlábait változatlanul hagyja. Míg az infláció az utóbbi hónapokban csökkent, előreláthatólag a közeljövőben átmenetileg ismét megemelkedik. Az eurorendszer szakértőinek az euroövezetre vonatkozó legutóbbi prognózisai szerint az infláció a jövő év folyamán várhatóan fokozatosan csökken, majd 2025-ben megközelíti 2%-os célunkat. Jelenleg az EKB szakértői 2023-ban 5,4%-os, 2024-ben 2,7%-os, 2025-ben 2,1%-os, 2026-ban pedig 1,9%-os teljes inflációval számolnak átlagosan. Ez a szeptemberi szakértői prognózisokhoz viszonyítva 2023-ban és különösen 2024-ben lefelé irányuló korrekciót mutat.
Az inflációs alapfolyamat tovább lazult. A belföldi ároldali nyomás ugyanakkor megemelkedett marad, elsősorban a fajlagos munkaerőköltség erős növekedése miatt. Az eurorendszer szakértői arra számítanak, hogy az energiát és élelmiszert nem tartalmazó inflációs ráta 2023-ban átlagosan 5,0%, 2024-ben 2,7%, 2025-ben 2,3%, 2026-ban pedig 2,1% lesz.
A múltbeli kamatemeléseink transzmissziója továbbra is teljes erővel zajlik a gazdaságban. A szigorúbb finanszírozási feltételek fékezik a keresletet, ami segít az inflációt visszaszorítani. Az eurorendszer szakértői arra számítanak, hogy a gazdasági növekedés a közeljövőben visszafogott marad. Ezen az időtávon túl a gazdaság várhatóan fellendülésnek indul, köszönhetően a visszaeső infláció és a bérnövekedés eredőjeként várható reáljövedelem-emelkedésnek és az élénkülő külső keresletnek. Az eurorendszer szakértői előrejelzése szerint tehát a növekedési ütem a 2023-as átlagosan 0,6%-ról 2024-ben 0,8%-ra, majd mind 2025-ben, mind 2026-ban 1,5%-ra élénkül.
Eltökélt szándékunk, hogy biztosítsuk az infláció időben való visszatérését a középtávú 2%-os célunkhoz. Aktuális értékelésünk alapján figyelembe vesszük, hogy az EKB irányadó kamatlábai olyan szinteken vannak, amelyek – ha megfelelően hosszú ideig fennmaradnak – lényegesen hozzájárulnak a fenti cél teljesítéséhez. Jövőbeli döntéseinkkel biztosítjuk, hogy irányadó kamataink megfelelően restriktív szinten legyenek meghatározva mindaddig, ameddig erre szükség van.
A jövőben is adatfüggő megközelítést követünk a restrikció megfelelő szintjének és időtartamának meghatározásához. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon alapulnak, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében.
Az EKB irányadó kamatlábai számunkra a monetáris politikai alapállás meghatározásának elsődleges eszközei. Mai másik döntésünk értelmében továbblépünk az eurorendszer mérlegének normalizálásával. A Kormányzótanács 2024 első felében folytatni szándékozik a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztések teljes egészében való újrabefektetését. A második félév folyamán átlagosan havi 7,5 milliárd euróval csökkenteni szándékozik a PEPP-portfóliót, 2024 végén pedig beszünteti a PEPP alatti újrabefektetéseket.
A ma hozott döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be.
Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.
A gazdasági teljesítmény
Az euroövezet gazdasága a harmadik negyedévben kissé szűkült, ami főként a készletek visszaesésének tudható be. A szigorúbb finanszírozási feltételek és a visszafogott külső kereslet a közeljövőben előreláthatólag tovább fékezi a gazdaság teljesítményét. Különösen az építőipari és feldolgozóipari kilátások gyengék, ezt a két ágazatot érintik leginkább a magasabb kamatok. A szolgáltatások ágazata is várhatóan gyengébben teljesít az elkövetkező hónapokban. Ennek oka a gyengébb ipari teljesítmény átgyűrűzése, a gazdaság újraindulásából eredő hatások lecsengése és a szigorúbb finanszírozási feltételek egyre szélesebb kört érintő hatása.
A munkaerőpiac továbbra is támogatja a gazdaságot. A munkanélküliségi ráta októberben 6,5% volt, a foglalkoztatás növekedése pedig 0,2%-kal meghaladta a harmadik negyedévit. A gyengébb gazdaság ugyanakkor fékezi a munkaerő-keresletet, és a vállalatok az utóbbi hónapokban kevesebb álláshelyet hirdettek meg. Ráadásul, bár több embernek van munkahelye, a ledolgozott összmunkaóraszám a harmadik negyedévben 0,1%-kal visszaesett.
Az energiaválság lecsengésével párhuzamosan a kormányzatoknak folytatniuk kell a kapcsolódó támogató intézkedések kivezetését. Ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy elkerüljék középtávon az inflációs nyomás felerősödését, amely egyébként még szigorúbb monetáris politikát kívánna meg. A fiskális politikát úgy kell kialakítani, hogy javuljon a gazdaságunk termelékenysége, és hogy fokozatosan csökkenjenek a nagy államadósságok. Az euroövezet kínálati kapacitását erősítő szerkezeti reformok és beruházások – amelyeket támogatna a „Next Generation EU” program teljeskörű bevezetése – középtávon segíthetnek az ároldali nyomás enyhítésében, és közben támogatnák a zöld és a digitális átállást. Ennek érdekében fontos a minél gyorsabb megállapodás az EU gazdaságirányítási keretének megújításáról. Rendkívül fontos még, hogy felgyorsítsuk a tőkepiaci unió felé tett előrehaladást és a bankunió kiteljesítését.
Az infláció
Az infláció az elmúlt két hónapban csökkent, az Eurostat gyorsbecslése szerint novemberben éves szinten 2,4%-ra. A csökkenés széles alapokon nyugszik. Az energiaár-infláció tovább esett, ugyanúgy az élelmiszerár-infláció is, bár általánosan még mindig viszonylag magas. Ebben a hónapban az infláció élénkülése valószínűsíthető, ami az energiaköltség felfelé irányuló bázishatásának tudható be. Arra számítunk, hogy az infláció 2024-ben lassabban esik vissza további bázishatások és amiatt, hogy az energiaársokk negatív hatásainak korlátozását célzó régebbi fiskális intézkedések kivezetésre kerülnek.
Az energiát és élelmiszert nem tartalmazó inflációs ráta csaknem egy egész százalékponttal csökkent az elmúlt két hónapban, mégpedig novemberben 3,6%-ra. Mindez a javuló kínálati feltételeket, a múltbeli energiaársokk lecsengését és a szigorúbb monetáris politikának azt a hatását tükrözi, amelyet a keresletre és a vállalatok árazási erejére gyakorol. Az áruk és szolgáltatások inflációjának üteme 2,9%-ra, illetve 4,0%-ra esett vissza.
Az inflációs alapfolyamat minden mutatója visszaesett októberben, de a belföldi ároldali nyomás megemelkedett maradt, elsősorban az erőteljes bérnövekedés és vele párhuzamosan romló termelékenység miatt. A hosszabb távú inflációs várakozások mutatói nagyrészt 2% körül tartózkodnak, ahogy az inflációs kompenzáció egyes piaci alapú mutatói visszaesnek a megemelkedett szintekről.
Kockázatértékelés
A gazdasági növekedést övező kockázatok változatlanul lefelé billennek el. Kisebb növekedést okozhat, ha a monetáris politika hatásai a vártnál erősebbnek bizonyulnak. Szintén negatívan hathat az euroövezeti növekedésre a gyengébb világgazdaság vagy a globális kereskedelem további lassulása. Oroszország Ukrajna ellen folyó jogtalan háborúja és a Közel-Keleten kialakult tragikus konfliktushelyzet a geopolitikai kockázat alapvető forrásai. Ennek következtében csökkenhet a vállalatok és a háztartások jövőbe vetett bizalma. A növekedés nagyobb lehet, ha az emelkedő reáljövedelmek miatt a vártnál jobban megemelkednek a fogyasztási kiadások, vagy ha a világgazdaság a vártnál erősebben bővül.
Az infláció felfelé irányuló kockázatai közé tartoznak a felerősödött geopolitikai feszültségek, amelyek miatt a közeljövőben megemelkedhetnek az energiaárak, és a rendkívüli időjárási események, amelyek felfelé tolhatják az élelmiszerárakat. Az infláció is magasabb lehet a jelzettnél, ha az inflációs várakozások a célunk fölé mozdulnak el, vagy ha a bérek vagy profitráták a vártnál jobban emelkednének. Ezzel szemben az infláció a jelzettnél alacsonyabb is lehet, ha a monetáris politika a vártnál nagyobb mértékben fékezi a keresletet, vagy ha a világ többi pontján a gazdasági környezet váratlanul romlik, amit részben okozhat a geopolitikai kockázatok utóbbi időben tapasztalható felerősödése.
Pénzügyi és monetáris feltételek
A piaci kamatok a legutóbbi értekezletünk óta markánsan visszaestek, és a szakértői prognózisokba beágyazott ráták alatt vannak. A restriktív monetáris politikánk továbbra is erőteljesen áttevődik a szélesebb finanszírozási feltételekre. A hitelkamatok októberben megint emelkedtek, a vállalati hiteleknél 5,3%-ra, a jelzáloghiteleknél pedig a 3,9%-ra.
A magasabb hitelkamatok, a visszafogott hitelkereslet és a szűkebb hitelkínálat tovább gyengítette a hitelezési dinamikát. A vállalati hitelek októberben éves szinten 0,3%-kal estek vissza, és a háztartásoknak nyújtott hitelek is visszafogott szinten maradtak, 0,6%-os éves növekedési ütemmel. Ahogy gyengül a hitelkihelyezés és szűkül az eurorendszer mérlege, az M3-mal mért, szélesebb értelemben vett pénzmennyiség tovább zsugorodott: októberben éves szinten 1,0 százalékkal.
A Kormányzótanács a monetáris politikai stratégiánkkal összhangban mélyrehatóan elemezte a monetáris politika és a pénzügyi stabilitás közötti összefüggéseket. Az euroövezeti bankok rugalmas alkalmazkodóképességről tettek tanúbizonyságot. Tőkemegfelelési mutatójuk magas, jövedelmezőségük az elmúlt év folyamán jelentősen megnőtt. De továbbra is törékenyek a pénzügyi stabilitással kapcsolatos kilátások a szigorodó finanszírozási feltételekkel, gyenge növekedéssel és geopolitikai feszültségekkel jellemezhető aktuális környezetben. A helyzet különösen akkor romolhat, ha a bankok finanszírozási költségei a vártnál nagyobb mértékben megemelkednek, és ha több hitelfelvevő szembesül adósságtörlesztési nehézségekkel. Ugyanakkor ennek a forgatókönyvnek az általános gazdasági hatása kordában tartható, ha a pénzügyi piacok rendezett módon reagálnak. A pénzügyi sérülékenység felhalmozódása elleni első védelmi vonal továbbra is a makroprudenciális politika, és a meglevő intézkedések hozzájárulnak a pénzügyi rendszer rezilienciájának megőrzéséhez.
Konklúzió
A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB irányadó kamatlábait változatlanul hagyja. Eltökélt szándékunk, hogy biztosítsuk az infláció időben való visszatérését a középtávú 2%-os célunkhoz. Aktuális értékelésünk alapján figyelembe vesszük, hogy az EKB irányadó kamatlábai olyan szinteken vannak, amelyek – ha megfelelően hosszú ideig fennmaradnak – lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy az infláció időben visszatérjen a célunkhoz. Jövőbeli döntéseinkkel gondoskodunk róla, hogy az irányadó EKB-kamatok mindaddig megfelelően restriktív szinten legyenek megállapítva, amíg erre az infláció időben való visszatéréséhez szükség van. A jövőben is adatfüggő megközelítést követünk a restrikció megfelelő szintjének és időtartamának meghatározásakor.
A Kormányzótanács szándéka, hogy 2024 második felében lefaragja a PEPP-portfóliót, és 2024 végén beszünteti a PEPP alatti újrabefektetéseit.
Megbízatásunk keretén belül mindenesetre készen állunk valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a középtávú célunkhoz, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.
Most pedig készen állunk a kérdéseikre.
A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.
Európai Központi Bank
Kommunikációs Főigazgatóság
- Sonnemannstrasse 20
- 60314 Frankfurt am Main, Németország
- +49 69 1344 7455
- [email protected]
A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.
Médiakapcsolatok