SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Athén, 2023. október 26.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük Önöket a sajtóértekezletünkön. Szeretnék köszönetet mondani Stournaras elnök úrnak a vendégszeretetért, és kifejezni hálánkat munkatársainak a Kormányzótanács mai ülésének kitűnő megszervezéséért.

A Kormányzótanács úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. A beérkező információk összességében megerősítik a középtávú inflációs kilátásokról alkotott előző értékelésünket. Még mindig arra számítunk, hogy az infláció túl sokáig túl magasan fog tartózkodni, és hogy a belföldi ároldali nyomás erős marad. Az infláció mindemellett szeptemberben észrevehetően visszaesett, többek között az erős bázishatások miatt, és az inflációs alapfolyamat legtöbb mérőszáma folyamatosan csökken. A régebbi kamatemeléseink továbbra is teljes erővel áttevődnek a finanszírozási feltételekre. Ennek következtében egyre inkább lanyhul a kereslet, ami az infláció csökkenése irányába hat.

Eltökélt szándékunk, hogy biztosítsuk az infláció időben való visszatérését a középtávú 2%-os célunkhoz. Aktuális értékelésünk alapján figyelembe vesszük, hogy az EKB irányadó kamatlábai olyan szinteken vannak, amelyek – ha megfelelően hosszú időtartamig fennmaradnak – lényegesen hozzájárulnak az említett cél eléréséhez. Jövőbeli döntéseinkkel biztosítani fogjuk, hogy az irányadó kamatlábak megfelelően restriktív szinten legyenek meghatározva mindaddig, ameddig erre szükség van.

A jövőben is adatfüggő megközelítést követünk a restrikció megfelelő szintjének és időtartamának meghatározásához. Nevezetesen a kamatdöntéseinket arra alapozzuk, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében.

A ma hozott döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben taglaljuk.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről alkotott értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

Az euroövezet gazdasága változatlanul gyengén teljesít. A friss adatok arra utalnak, hogy tovább esett a feldolgozóipari kibocsátás. A visszafogott külső kereslet és a szigorúbb finanszírozási feltételek egyre jobban visszaszorítják a beruházásokat és a fogyasztói kiadásokat. A szolgáltatási szektor is folyamatosan gyengül, aminek fő oka, hogy a gyenge ipari teljesítmény egyéb ágazatokba is átgyűrűzik, a gazdaság újranyitásából származó lendület lankad, és a magasabb kamatszint egyre nagyobb körben fejti ki a hatását. Az idei év hátralevő részében is gyenge gazdasági teljesítmény valószínűsíthető. Ugyanakkor az infláció további csökkenésével párhuzamosan a háztartások reáljövedelme ismét bővülni kezd, az euroövezeti exportkereslet élénkül, és a gazdaság az elkövetkező években várhatóan erőre kap.

A gazdasági teljesítményt ez idáig támogatta a szilárd munkaerőpiac. A munkanélküliségi ráta augusztusban 6,4%-kal továbbra is rekord alacsony szinten tartózkodott, de egyes jelek a munkaerőpiac gyengülésére utalnak. Kevesebb új munkahely keletkezik még a szolgáltatások terén is, ami összhangban áll azzal, hogy a gazdaság „lehűlése” fokozatosan kihat a foglalkoztatásra.

Az energiaválság enyhülésével párhuzamosan a kormányzatoknak folyamatosan ki kell vezetniük a kapcsolódó támogató intézkedéseket. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a középtávú inflációs nyomás felerősödését elkerüljék, amely ellenkező esetben még szigorúbb monetáris politikát kívánna meg. A fiskális politikát úgy kell kialakítani, hogy termelékenyebbé tegye a gazdaságunkat, és hogy fokozatosan le tudják vinni a nagy államadósságot. Az euroövezet kínálati kapacitását erősítő szerkezeti reformok és beruházások – amelyeket támogatna a „Next Generation EU” program teljeskörű bevezetése – segíthetnek középtávon az ároldali nyomás enyhítésében, támogatva eközben a zöld és a digitális átállást. Ennek érdekében az EU gazdaságirányítási rendszerének reformját az év vége előtt el kell végezni, a tőkepiaci unió megvalósítása és a bankunió kiteljesítése felé tett lépéseket fel kell gyorsítani.

Az infláció

Az infláció szeptemberben 4,3%-ra esett, tehát csaknem egy teljes százalékponttal kisebb, mint augusztusban. A közeljövőben további csökkenésre számítunk, ahogy a 2022 őszén tapasztalt meredek energia- és élelmiszerár-emelkedések kiesnek az éves rátákból. Az infláció szeptemberi visszaesése széles alapokon nyugszik. Az élelmiszerárak inflációja ismét lassult, de hosszú időszakot tekintve továbbra is magas. Az energiaárak éves szinten 4,6%-kal estek ugyan, de az utóbbi időben ismét megemelkedtek, és a kiújult geopolitikai feszültségek környezetében kevésbé kiszámíthatóak.

Az energia- és élelmiszerárak nélkül számított infláció az augusztusi 5,3%-ról szeptemberben 4,5%-ra visszaesett. Ezt támogatták a javuló kínálati feltételek, a múltbeli energiaárcsökkenés továbbadása és a szigorúbb monetáris politikának a keresletre és vállalati árazási képességre gyakorolt hatása. Az árucikkek és szolgáltatások inflációs rátái számottevően csökkentek: 4,1%-kal, illetve 4,7%-kal; a szolgáltatásoknál ehhez a jelentős bázishatások is hozzájárultak. Az idegenforgalmi és utazási ágazatokban megfigyelhető ároldali nyomás mérséklődni látszik.

Az inflációs alapfolyamatok legtöbb mérőszáma továbbra is csökkenő trendet követ. Ugyanakkor még mindig erős a belföldi ároldali nyomás, ami betudható a béremelések növekvő fontosságának is. A hosszabb távú inflációs várakozások mérőszámai nagyrészt 2% körül tartózkodnak, ugyanakkor néhány mutató még mindig megemelkedett szinten van, ezért indokolt szoros nyomon követése.

Kockázatértékelés

A gazdasági növekedést övező kockázatok mérlege továbbra is lefelé billen el. A növekedés kisebb lehet, ha a monetáris politika hatásai a vártnál erőteljesebbnek bizonyulnak. Emellett a gyengébb világgazdaság is lefelé hat a növekedésre. Oroszország Ukrajna elleni jogtalan háborúja és az Izrael elleni terrorista támadások nyomán kialakuló tragikus konfliktushelyzet kiemelkedő geopolitikai kockázat forrása. Ennek következtében megrendülhet a vállalatok és a háztartások bizalma, bizonytalanabbnak láthatják a jövőt, és tovább lassulhat a növekedés. Ezzel szemben a növekedés a vártnál nagyobb is lehet, ha a még mindig rugalmas munkaerőpiac és az emelkedő reáljövedelmek nyomán megerősödik az emberek és a vállalkozások bizalma, és többet vásárolnak, vagy ha a világgazdaság a vártnál erősebben bővül.

Az inflációt érintő felfelé irányuló kockázatot jelenthetnek a magasabb energia- és élelmiszerköltségek. A kiéleződő geopolitikai feszültségek felfelé hajthatják az energiaárakat a közeljövőben, valamint bizonytalanabbá tehetik a középtávú kilátásokat. Az extrém időjárási viszonyok és a klímaválság egyre nagyobb kiterjedése a vártnál magasabbra tolhatja fel az élelmiszerárakat. A tartósan a célunkat meghaladó inflációs várakozások vagy a vártnál nagyobb bér- és profitráta-emelkedések szintén felfelé hathatnak az inflációra, még középtávon is. Ezzel ellentétben a gyengébb kereslet hatására – amelyet például az erősebb monetáris politikai transzmisszió vagy a megnövekedett geopolitikai kockázatok okoznak, ahogy a világ többi részén romlik a gazdasági környezet – enyhülhet az ároldali nyomás, különösen középtávon.

Pénzügyi és monetáris feltételek

Legutóbbi értekezletünk óta lényegesen megemelkedtek a hosszabb lejáratú kamatok, ami a más nagyobb gazdaságokban bekövetkező erőteljes kamatemeléseket tükrözi. A monetáris politikánk továbbra is erőteljesen átgyűrűzik a tágabb finanszírozási feltételekbe. A bankok finanszírozása megdrágult, augusztusban tovább emelkedtek a vállalati hitelkamatok és a jelzáloghitel-kamatok, mégpedig 5,0%-ra, illetve 3,9%-ra.

A legfrissebb bankhitelfelmérésünkből kiderül, hogy a magasabb hitelkamatok – a beruházási tervek és lakásvásárlások ebből eredő megnyirbálásával együtt – a harmadik negyedévben a hitelkereslet újabb zuhanását okozták. Emellett tovább szigorodtak a vállalati és háztartási hitelkihelyezésekre vonatkozó hitelképességi standardok. A bankok jobban odafigyelnek az ügyfeleiket érintő kockázatokra, és maguk is kevésbé hajlandóak a kockázatvállalásra.

Ebben a környezetben tovább gyengült a hiteldinamika. A vállalati bankhitelek éves növekedési üteme meredeken esett a júliusi 2,2%-ról augusztusban 0,7%-ra, szeptemberben pedig 0,2%-ra. A háztartásoknak nyújtott kihelyezések növekedési üteme továbbra is visszafogott: augusztusban 1,0%-ra, szeptemberben pedig 0,8%-ra esett vissza. A gyenge hiteldinamika és az eurorendszer mérlegének szűkülése nyomán az M3 éves növekedési üteme augusztusban −1,3%-ra esett, ami az euro bevezetése óta mért legalacsonyabb szint, és szeptemberben is −1,2%-on tartózkodott.

Konklúzió

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. A beérkező információk összességében megerősítik a középtávú inflációs kilátásokról alkotott előző értékelésünket. Még mindig arra számítunk, hogy az infláció túl sokáig túl magasan fog tartózkodni, és hogy a belföldi ároldali nyomás erős marad. Az infláció mindemellett szeptemberben észrevehetően visszaesett, többek között az erős bázishatások miatt, és az inflációs alapfolyamat legtöbb mérőszáma tovább csökkent. A régebbi kamatemeléseink továbbra is teljes erővel áttevődnek a finanszírozási feltételekre. Ennek következtében egyre inkább lanyhul a kereslet, ami az infláció csökkenése irányába hat.

Eltökélt szándékunk, hogy biztosítsuk az infláció időben való visszatérését a középtávú 2%-os célunkhoz. Aktuális értékelésünk alapján figyelembe vesszük, hogy a kamatok olyan szinteken vannak, amelyek – ha megfelelően hosszú időtartamig fennmaradnak – lényeges mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az infláció időben visszatérjen a célunkhoz. Jövőbeli döntéseinkkel biztosítjuk, hogy az EKB irányadó kamatai megfelelően restriktív szinten legyenek meghatározva addig, ameddig erre szükség van ahhoz, hogy az infláció időben visszatérjen a célhoz. A jövőben is adatfüggő megközelítést követünk a restrikció megfelelő szintjének és időtartamának meghatározásakor.

Megbízatásunk keretén belül mindenesetre készen állunk valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a középtávú célunkhoz, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.

Most pedig készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.