SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2023. június 15.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük Önöket a sajtóértekezletünkön.

Az infláció csökkenőben van, de a prognózis szerint túl sokáig túl magasan marad. Feltett szándékunk, hogy biztosítsuk időben való visszatérését a középtávú 2%-os célunkhoz. A Kormányzótanács ezért a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal megemeli.

A mai döntés az inflációs kilátásokról való aktualizált értékelésünket, az inflációs alapfolyamat dinamikáját és a monetáris politikai transzmisszió erősségét tükrözi. A júniusi makrogazdasági prognózis szerint az eurorendszer szakértői arra számítanak, hogy a teljes infláció 2023-ban átlagosan 5,4%, 2024-ben 3,0%, 2025-ben pedig 2,2% lesz. Az alapvető ároldali nyomás mutatói továbbra erős szintet jeleznek, ugyanakkor néhányukban némi enyhülés jelei érzékelhetők. A szakértők az energia- és élelmiszerárak nélkül számított inflációs prognózist különösen az idei és a jövő évre felfelé módosították, aminek hátterében a múltbeli felfelé irányuló meglepetések és a teherbíró munkaerőpiac kapcsán a dezinflációs folyamat sebességét érintő hatások állnak. Most arra számítanak, hogy az infláció 2023-ban eléri az 5,1%-ot, mielőtt 2024-ben 3,0%-ra, 2025-ben pedig 2,3 %-ra esik. A szakértők kismértékben lefelé módosították az idei és a jövő évi gazdasági növekedésre adott prognózisaikat. Az aktuális várakozás szerint a gazdaság 2023-ban 0,9%-kal, 2024-ben 1,5%-kal, 2025-ben pedig 1,6%-kal bővül.

Ugyanakkor a múltbeli kamatemeléseink folyamatosan teljes erővel átgyűrűznek a finanszírozási feltételekbe, és fokozatosan az egész gazdaságban éreztetik a hatásukat. A hitelfelvétel költségei meredeken megemelkedtek, a hitelállomány növekedése pedig lassulóban van. Annak az egyik elsőszámú oka, hogy az infláció a prognózis szerint tovább csökken a célunk irányába, a szigorúbb finanszírozási feltételekben keresendő, mivel várhatóan egyre jobban visszafogják a keresletet.

Jövőbeli döntéseinkkel biztosítjuk, hogy az EKB irányadó kamatai megfelelően restriktív szintre kerüljenek ahhoz, hogy az infláció időben visszatérjen a 2%-os középtávú célunkhoz. Ezt a szintet addig fenntartjuk, ameddig erre szükség van. A korlátozás (restrikció) helyes szintjének és időtartamának meghatározása során továbbra is adatfüggő megközelítést követünk. Nevezetesen a kamatdöntéseink továbbra is azon alapulnak, hogy milyennek ítéljük meg az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében.

A Kormányzótanács megerősíti, hogy az eszközvásárlási program alatti újrabefektetéseket 2023 júliusától beszünteti.

A mai döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

Az euroövezet gazdasága az elmúlt hónapok során stagnált. A tavalyi utolsó negyedévhez hasonlóan 2023 első negyedévében 0,1%-kal zsugorodott a lakossági és az állami szektorok csökkenő fogyasztásának környezetében. A gazdaság a közeljövőben valószínűleg továbbra is gyenge ütemben bővül, de az év későbbi részében erősödik a növekedés, ahogy csökken az infláció és a kínálati fennakadások is tovább enyhülnek. A különféle gazdasági ágazatok helyzete nem kiegyenlített: a feldolgozóipar tovább gyengül, ami részben a kisebb világgazdasági keresletnek és az euroövezetben uralkodó szigorúbb finanszírozási feltételeknek tudható be, miközben a szolgáltató ágazat továbbra is reziliensnek mutatkozik.

A munkaerőpiac változatlanul erős. Az első negyedévben csaknem egy millió új álláshely keletkezett, a munkanélküliségi ráta pedig áprilisban rekordalacsony, 6,5%-os szinten tartózkodott. A ledolgozott átlagos munkaóraszám is megnőtt, de még mindig valamivel elmarad a pandémia előtti szinttől.

Ahogy az energiaválság lecsengőben van, a kormányzatoknak haladéktalanul és összehangoltan ki kellene vezetniük a kapcsolódó támogató intézkedéseket azért, hogy elkerüljék a középtávú inflációs nyomás fokozódását, ami erősebb monetáris politikai válaszlépéseket kívánna meg. A fiskális politikákat úgy kell kialakítani, hogy termelékenyebbé tegyék a gazdaságunkat, és hogy fokozatosan lefaragják a nagy államadósságot. Az euroövezet kínálati kapacitását bővítő szakpolitikai intézkedések – különösen az energiaágazatban – szintén elősegíthetik az ároldali nyomás enyhítését középtávon. Az EU gazdaságirányítási rendszerének reformját rövid időn belül véghez kell vinni.

Az infláció

Az Eurostat gyorsbecslése szerint az infláció májusban tovább csökkent, 6,1%-ra az áprilisi 7,0%-ról. A csökkenés széles alapokon nyugszik. Az energiaár-infláció az áprilisi emelkedés után ismét lefelé tartó pályára állt, és májusban negatív lett. Az élelmiszerár-infláció ismét esett, de 12,5%-kal még mindig magas.

Az energia- és élelmiszerárak nélkül számított infláció májusban már a második egymást követő hónapban esett, az áprilisi 5,6%-ról 5,3%-ra. Az iparcikkek inflációja tovább csökkent, az áprilisi 6,2%-ról 5,8%-ra. A szolgáltató ágazat inflációja több hónap után első ízben csökkent, 5,2%-ról 5,0%-ra. Az alapvető ároldali nyomás mutatói továbbra erős szintet jeleznek, ugyanakkor néhányukban némi enyhülés jelei érzékelhetők.

Az energiaköltségek múltbeli megemelkedése továbbra is felfelé nyomja az árakat gazdaságszerte. A gazdaság újranyitásából eredő felgyülemlett kereslet is – különösen a szolgáltatásoknál – továbbra is felfelé hajtja az inflációt. A béroldali nyomás – bár részben egyszeri kifizetések következtében – egyre inkább az infláció fontos motorjának mutatkozik. Az egy munkavállalóra jutó jövedelem az első negyedévben 5,2%-kal, a kialkudott bérek pedig 4,3%-kal emelkedtek. Emellett egyes ágazatokban a vállalatoknak sikerült a nyereségüket viszonylag magas szinten tartaniuk, különösen ott, ahol a kereslet meghaladja a kínálatot. Noha a hosszabb távú inflációs várakozásokat tükröző legtöbb mutató jelenleg 2% körül tartózkodik, néhány mutató továbbra is magasabb, ami indokolja a szoros nyomon követésüket.

Kockázatértékelés

A gazdasági növekedés és az infláció alakulására vonatkozó kilátások változatlanul nagyon bizonytalanok. A növekedés lefelé irányuló kockázatai közé tartozik Oroszország Ukrajna elleni jogtalan háborúja és a tágabb geopolitikai feszültségek kiéleződése, amely széttagolhatja a világkereskedelmet, és ezáltal fékezheti az euroövezeti gazdaságot. A növekedés akkor is lassulhat, ha a monetáris politika hatásai a jelzettnél erőteljesebbek. Az újfent kiéleződő pénzügyi piaci feszültségek nyomán a vártnál is tovább szigorodhatnak a finanszírozási feltételek, és gyengülhet a bizalom. Ezenkívül a gyengébb világgazdasági növekedés is még jobban visszafoghatja az euroövezet gazdasági teljesítményét. Ugyanakkor a növekedés a prognosztizáltnál nagyobb is lehet, ha az erős munkaerőpiac és az enyhülő bizonytalanság nyomán az emberek és a vállalkozások bizalma megerősödik, és többet költenek. 

Az inflációt érintő felfelé irányuló kockázatok közé tartozik az energia- és élelmiszerköltségek által gyakorolt potenciálisan kiújuló felfelé ható nyomás, ami összefüggésben áll Oroszország Ukrajna elleni háborújával is. A huzamosan a célunkat meghaladó inflációs várakozások vagy a vártnál nagyobb bér- vagy profitráta-emelkedések szintén felfelé hathatnak az inflációra, többek között középtávon is. A közelmúltbeli bérmegállapodások több országban növelték a felfelé irányuló inflációs kockázatokat. Ezzel szemben a kiújuló pénzügyi piaci feszültségek a prognosztizáltnál gyorsabban levihetik az inflációt. A gyengülő kereslet – amelyet például az erősebb monetáris politikai transzmisszió okozhat – szintén odahathat, hogy enyhül az ároldali nyomás, különösen középtávon. Az infláció emellett abban az esetben is gyorsabban eshet, ha a csökkenő energiaárak és kisebb mértékű élelmiszerár-emelkedések a jelenleg vártnál gyorsabban átgyűrűznek az árukra és a szolgáltatásokra.

Pénzügyi és monetáris feltételek

A monetáris politikánk szigorítása továbbra is megjelenik a kockázatmentes kamatlábakban és a tágabb finanszírozási feltételekben. A bankok számára szigorodtak a forráshoz jutás feltételei, valamint a vállalati és háztartási hitelek is folyamatosan drágulnak. A hitelkamatok áprilisban több mint egy évtizedes rekordot értek el, ahogy a vállalati hitelek esetében 4,4%-ra, a jelzáloghiteleknél pedig 3,4%-ra emelkedtek.

A magasabb hitelkamatok a szigorúbb hitelkínálati feltételekkel és az alacsonyabb hitelkereslettel együtt tovább gyengítették a hitelezési dinamikát. A vállalati hitelek éves növekedése áprilisban ismét visszaesett, 4,6%-ra. Az előző hónaphoz viszonyított változások átlagos szinten már november óta negatívak. A háztartási hitelezés áprilisban 2,5%-os éves ütemben, havi szinten pedig csak csekély mértékben nőtt. A gyenge bankhitel-dinamika és az eurorendszer mérlegének csökkenése nyomán a széles értelemben vett pénzmennyiség folyamatosan gyengébb ütemben, áprilisban 1,9%-kal bővült. A mutató előző hónaphoz viszonyított változásai december óta negatívak.

A Kormányzótanács a monetáris politikai stratégiánkkal összhangban mélyrehatóan elemezte a monetáris politika és a pénzügyi stabilitás közötti kapcsolatokat. Az utolsó, 2022. decemberi felülvizsgálatunk óta a pénzügyi stabilitási kilátások terén változatlanul nehézségek tapasztalhatók. A szigorúbb finanszírozási feltételek miatt megemelkedtek a bankok forráshoz jutásának költségei és a kihelyezésekhez kapcsolódó hitelkockázat. Ezek a tényezők az amerikai bankrendszerben tapasztalható közelmúltbeli feszültségekkel együttesen rendszerszintű stresszhatást okozhatnak, és rövid távon lelassíthatják a gazdasági növekedést. A pénzügyi szektor rugalmasságát akadályozó másik tényező az ingatlanpiaci aktivitás visszaesése, amelyet felnagyíthatnak a megnövekedett hitelfelvételi költségek és az emelkedő munkanélküliség. Az euroövezeti bankok tőke- és likviditási pozíciója ugyanakkor erős, ami enyhíti a pénzügyi stabilitásra ható említett kockázatokat. A makroprudenciális politika jelenti továbbra is az első védelmi vonalat a pénzügyi stabilitás sérülékenységének fokozódása ellen.

Konklúzió

Az infláció csökkenőben van, de a prognózis szerint túl sokáig túl magasan marad. A Kormányzótanács ezért a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal megemeli, tekintettel eltökélt szándékunkra, hogy biztosítsuk az infláció időben való visszatérését a középtávú 2%-os célunkhoz.

Jövőbeli döntéseinkkel biztosítjuk, hogy az EKB irányadó kamatai olyan szintre kerüljenek, amely megfelelően restriktív ahhoz, hogy az infláció időben visszatérjen a 2%-os középtávú célunkhoz. Ezt a szintet addig fenntartjuk, ameddig erre szükség van. Továbbra is adatfüggő megközelítést követünk, amikor meghatározzuk a restrikció helyes szintjét és időtartamát. Nevezetesen a kamatdöntéseink alapját továbbra is az képezi, hogy milyennek ítéljük meg az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében.

Megbízatásunk keretén belül mindenesetre készen állunk valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a középtávú célunkhoz, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.

Most pedig készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.