SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2021. december 16.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük a sajtóértekezleten megjelenteket.

Folyamatban van az euroövezet gazdaságának a helyreállása, és a jelentős szakpolitikai támogatásnak köszönhetően javulóban a munkaerőpiac. A növekedés üteme mérséklődött ugyan, de arra számítunk, hogy a gazdasági teljesítmény a jövő év folyamán ismét erőteljesen javulni fog. A pandémia legújabb hulláma és az omikron variáns miatt néhány országban ismét szigorúbb korlátozásokat vezettek be. Jelentősen megemelkedtek az energiaárak. Egyes iparágakban anyag-, berendezés- és munkaerőhiány keletkezett. Mindezek a tényezők visszafogják a gazdasági teljesítményt, és akadályozzák a rövid távú kilátásokat. Ugyanakkor bár a közegészségügyi válság még jelen van, sokan megkapták az oltást, és az emlékeztető oltási programok is felgyorsultak. A társadalom mindent egybe véve jobban kezeli a járványhullámokat és a belőlük eredő megszorításokat. Mindez enyhített a pandémia gazdasági hatásain. Az energiaárak megugrása miatt meredeken emelkedett az infláció, amiben az is szerepet játszik, hogy néhány ágazatban a kereslet gyorsabban növekszik, mint a korlátozott kínálat. Előrejelzésünk szerint az infláció rövid távon tovább emelkedik, majd a jövő év folyamán visszaesik. Az inflációs kilátások felfelé módosultak, de továbbra is azt prognosztizáljuk, hogy az előrejelzési időszakban az infláció megállapodik a 2%-os célunk alatt.

Megítélésünk szerint a gazdaság helyreállásában és a középtávú inflációs cél elérésében elért eredmények lehetővé teszik, hogy az elkövetkező negyedévekben lépésről lépésre csökkentsük az eszközvásárlások ütemét. Ugyanakkor továbbra is laza monetáris politikára van szükség ahhoz, hogy az infláció középtávon a 2%-os célon stabilizálódjék. Tekintettel a jelenlegi bizonytalanságra, fenn kell tartanunk a monetáris politikai döntéshozatalban a rugalmasságot és a különféle opciók közötti választás lehetőségét. Mindezt figyelembe véve a Kormányzótanács a következő döntéseket hozta:

Először is, 2022 első negyedévében a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) alatti vásárlásokat kisebb ütemben végezzük, mint az előző negyedévben. A PEPP alatti nettó eszközvásárlást 2022 márciusa végén leállítjuk.

Másodrészt, a Kormányzótanács úgy határozott, hogy a PEPP-hez kapcsolódó újrabefektetési időtartamot meghosszabbítja, mostantól a PEPP keretében vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket legalább 2024 végéig szándékozik újra befektetni. A PEPP-portfólió jövőbeli kifutását mindenesetre úgy kezeli, hogy elkerülje a megfelelő monetáris politikai alapállással való interferenciát.

Harmadrészt a pandémia rámutatott, hogy feszültséggel terhes körülmények között az eszközvásárlások rugalmas megtervezése és lebonyolítása segít a monetáris transzmissziós mechanizmus gyengülésének ellensúlyozásában, és hozzájárul a célunk elérésére tett erőfeszítések sikeréhez. Megbízatásunk keretén belül a feszültséggel terhes körülmények között a rugalmasság a monetáris politika eleme marad minden olyan esetben, amikor a monetáris politika transzmisszióját érintő fenyegetés veszélyezteti az árstabilitás megvalósítását. Konkrétan, ha a pandémiával összefüggésben kiújul a piaci fragmentáltság, a PEPP alatti újrabefektetések időzítés, eszközosztály és joghatóságok tekintetében bármikor rugalmasan kiigazíthatók. Idetartozhat a Görög Köztársaság által kibocsátott kötvények vásárlása a visszavásárlások görgetésén túl és azokat meghaladó mértékben azért, hogy az adott joghatóságban elkerülhető legyen a vásárlás félbeszakadása, ami gyengítheti a monetáris politikának a görög gazdaságba irányuló transzmisszióját, miközben a gazdaság felépülőben van a pandémia negatív hatásaiból. A PEPP alatti nettó vásárlás azonban a pandémiával összefüggő negatív sokkhatások kivédése céljából szükség esetén újra is indítható.

Negyedrészt, az eszközvásárlások lépésről lépésre történő csökkentésének megfelelően és azt biztosítandó, hogy a monetáris politikai alapállás konzisztens maradjon középtávon az inflációnak a célunkon való stabilizálódásával, úgy határoztunk, hogy az eszközvásárlási program (APP) alatti nettó vásárlás havi üteme 2022 második negyedévében 40 milliárd €, a harmadik negyedévben pedig 30 milliárd € lesz. 2022 októberétől kezdve az APP alatti nettó eszközvásárlásokat havi 20 milliárd eurós szinten tartjuk addig, amíg ezt az irányadó kamatlábak lazító hatásának megerősítése megkívánja. Várakozásunk szerint a nettó eszközvásárlások röviddel azelőtt befejeződnek, hogy elkezdjük emelni az EKB irányadó kamatait.

Megerősítettük az EKB irányadó kamatszintjét és az irányadó kamatlábak jövőbeli pályájára vonatkozó előretekintő útmutatásunkat is. Ez elengedhetetlen a megfelelően laza monetáris politika fenntartásához annak érdekében, hogy az infláció középtávon a kétszázalékos inflációs célunkon stabilizálódjék.

Továbbra is nyomon követjük a banki finanszírozási feltételeket, és biztosítjuk, hogy a TLTRO–III műveletek futamidejének lejárta ne hátráltassa monetáris politikánk akadálytalan transzmisszióját. Emellett rendszeresen értékelni fogjuk, hogy a célzott hitelműveletek miként járulnak hozzá monetáris politikánk alapállásához. Ahogy bejelentettük, a TLTRO–III során alkalmazandó különleges feltételeket a tervek szerint 2022 júniusában megszűntetjük. Emellett megvizsgáljuk a tartalékkamatozásra vonatkozó kétszintű rendszer megfelelő kalibrálását is azért, hogy a negatívkamat-politika a bőséges likviditásfelesleggel jellemezhető környezetben ne korlátozza a bankok közvetítői kapacitását.

A Kormányzótanács készen áll valamennyi instrumentumának megfelelő és bármelyik irányban való kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció középtávon a kétszázalékos célon stabilizálódjék.

Most részletesebben is felvázolom, hogyan látjuk a gazdaság és az infláció alakulását. Majd a pénzügyi és monetáris feltételekről alkotott értékelésünket mutatom be.

A gazdaság

Arra számítunk, hogy folytatódik a gazdaság helyreállása, amelyet az erőteljes belső kereslet vezérel. Javulóban a munkaerőpiac, ahogy egyre több embernek van állása, és egyre kevesebben vesznek részt a munkahelymegtartó programokban. Ez támogatja a nagyobb háztartási jövedelmekre és fogyasztásra vonatkozó kilátásokat. A pandémia alatt felhalmozott megtakarítások is támogatják a fogyasztást. A jelenlegi fiskális és monetáris politikai támogatások a világgazdaság folyamatos helyreállásával együtt támogatják a növekedést.

Az utolsó negyedévben a gazdasági teljesítmény mérséklődött, és valószínű, hogy a jövő év elejét is ez a lassabb növekedés jellemzi majd. Számításunk szerint a kibocsátás 2022 első negyedévében meghaladja a pandémia előtti szintet.

Néhány euroövezeti országban azért, hogy megbirkózzanak a pandémia aktuális hullámával, ismét szigorították a járványügyi intézkedéseket. Ez különösen az utazás, idegenforgalom, vendéglátás és szórakozás ágazatok helyreállását késlelteti. A pandémia rontja a fogyasztói és az üzleti bizalmat, az új vírusvariánsok terjedése pedig további bizonytalanságot okoz. Emellett az emelkedő energiaárak is akadályozzák a fogyasztást.

A néhány ágazatban megfigyelhető berendezés-, anyag- és munkaerőhiány hátráltatja az iparcikkek előállítását, késedelmeket okozva az építőiparban, lassítva a szolgáltatási ágazat egyes szegmenseinek helyreállását. Ezek a szűk keresztmetszetek még egy ideig fennmaradnak, 2022 folyamán azonban javulni fog a helyzet.

Előre tekintve arra számítunk, hogy 2022 folyamán a gazdasági teljesítmény erőteljesen regenerálódik. Az eurorendszer legfrissebb szakértői prognózisa szerint az éves reál-GDP-növekedés 2021-ben 5,1%, 2022-ben 4,2%, 2023-ban 2,9%, 2024-ben pedig 1,6% lesz. A szeptemberi szakértői prognózissal összehasonlítva a 2022-re vonatkozó várakozás lefelé, a 2023-ra vonatkozó pedig felfelé módosult.

A monetáris politikát továbbra is célzott, növekedésbarát fiskális intézkedésekkel kell kiegészíteni. Ezzel a támogatással a gazdaság könnyebben tud alkalmazkodni a jelenleg zajló szerkezeti átalakulásokhoz is. A „Next Generation EU” program (Európai Uniós Helyreállítási Eszköz) és a „Fit for 55” (Irány az 55%!) csomag sikeres megvalósítása hozzájárul az euroövezeti országok gazdaságainak erősebb, zöldebb és egyenletesebb élénküléséhez.

Az infláció

Az infláció novemberben tovább emelkedett, és elérte a 4,9%-ot, 2022 legnagyobb részében pedig 2% fölött marad. Az infláció rövid távon várhatóan magasabb szinten marad, de a jövő év folyamán visszaesésére számítunk.

Az infláció megugrása elsősorban az üzemanyag-, gáz-, és elektromosáram-árak meredek emelkedésének tudható be. Az energiaár-infláció novemberben a teljes inflációnak több mint a felét tette ki. A kereslet egyes ágazatokban továbbra is meghaladja a korlátozott kínálatot. A következmények különösen a tartós fogyasztási cikkek és a közelmúltban újra elérhető fogyasztói szolgáltatások áraiban érhetők tetten. A németországi héakulcscsökkentés végével összefüggő bázishatások továbbra is hozzájárulnak a magasabb inflációhoz, de ez csak az év végéig lesz így.

Bizonytalanság van a tekintetben, hogy mennyi időbe telik az összes említett probléma megoldása. Ugyanakkor arra számítunk, hogy 2022 folyamán az energiaárak stabilizálódnak, a fogyasztás alakulása normalizálódik, és enyhül a globális kínálati szűk keresztmetszetekből eredő ároldali nyomás.

Idővel a gazdaság fokozatos visszaállása a teljes kapacitású üzemmódra és a munkaerőpiac további javulása várhatóan támogatja a gyorsabb bérnövekedést. A hosszabb távú inflációs várakozásokat tükröző piaci és felmérésalapú mutatók összességében stabilan alakultak az októberi, utolsó monetáris politikai ülésünk óta. Összességében azonban az elmúlt hónapokban közelebb kerültek a két százalékhoz. Ezek a tényezők segítenek abban, hogy a trendinfláció felfelé mozduljon el, és a teljes infláció is középtávon a célunkra emelkedjen.

A legfrissebb szakértői prognózisunkban az éves infláció várt értéke 2021-ben 2,6%, 2022-ben 3,2%, 2023-ban 1,8%, 2024-ben pedig szintén 1,8%, a ráták tehát az előző, szeptemberi prognózishoz képest jelentősen megemelkedtek. Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított infláció átlagos értékei 2021-ben 1,4%, 2022-ben 1,9%, 2023-ban 1,7%, 2024-ben pedig 1,8%, tehát meghaladják a szeptemberi prognózis értékeit.

Kockázatértékelés

A gazdasági kilátásokat övező kockázatok megítélésünk szerint nagyjából egyensúlyban vannak. A gazdaság a vártnál jobban teljesíthet, ha a fogyasztók bizalma megnő, és a vártnál kevesebbet takarítanak meg. Ezzel szemben a pandémia utóbbi időben tapasztalt súlyosbodása, többek között az új variánsok terjedése huzamosabban is fékezheti a növekedést. A helyreállást és az inflációs kilátásokat övező kockázatokat a jövőbeli energiaár-pálya és a szűk kínálati keresztmetszetek feloldásának üteme jelenti. Ha az ároldali nyomás a vártnál nagyobb béremelésekben csapódik le, vagy ha a gazdaság gyorsabban visszatér a teljes kapacitású üzemmódba, az infláció magasabb is lehet.

Pénzügyi és monetáris feltételek

A piaci kamatok a Kormányzótanács októberi ülése óta összességében stabilak maradtak. A bankok vállalati és háztartási hitelkamatai hosszú időszakot tekintve alacsony szinteken tartózkodnak. A gazdaságban uralkodó finanszírozási feltételek összességében továbbra is kedvezőek. A vállalati hitelfelvételt részben olyan rövid távú finanszírozási igények vezérlik, amelyeket a készletezési és a működőtőke-kiadásokat megemelő szűk kínálati keresztmetszetek táplálnak. A vállalati hitelkereslet ugyanakkor az eredménytartalék, a bőséges készpénzállomány és a nagy eladósodottság miatt továbbra is mérsékelt. A háztartási hitelezés továbbra is erőteljesen alakul, aminek a hajtómotorja a jelzáloghitelek iránti kereslet.

Az euroövezeti bankok tovább erősítették a mérlegeiket, köszönhetően a nagyobb tőkemegfelelési mutatóknak és a kisebb nemteljesítőhitel-állományoknak. A bankok jövedelmezősége megegyezik a pandémia előtti szinttel, és a banki finanszírozási feltételek általában is kedvezőek maradtak.

A Kormányzótanács az új monetáris politikai stratégiánkkal összhangban évente kétszer mélyrehatóan elemzi a monetáris politika és a pénzügyi stabilitás közötti kölcsönhatásokat. A lazább monetáris politika alátámasztja a növekedést, ami támogatja a vállalatok és a pénzintézetek mérlegeit, és megakadályozza a piaci fragmentáltság kockázatait. A laza monetáris politika ingatlanpiaci és pénzügyi piaci hatásai ugyanakkor megkívánják a szoros nyomon követést, ahogy több középtávú sérülékenység is fokozódott. Mindazonáltal a pénzügyi stabilitás megőrzésének és a középtávon megjelenő sérülékenységek kezelésének első védelmi vonala továbbra is a makroprudenciális politika.

Konklúzió

Összefoglalva, a rövid távon megjelenő lassulás ellenére az euroövezeti gazdaság folyamatosan élénkül. Az energiaárak megugrása, a keresletnek a korlátozott kínálatot megelőző növekedése néhány ágazatban felfelé húzzák az inflációt. Az infláció 2022 legnagyobb részében a célunk felett tartózkodik, de a jövő év folyamán valószínűleg visszaesik. Ugyanakkor, tekintve a gazdaság élénkülésében és a középtávú inflációs célunk elérésében megtett előrehaladást, márciusban leállíthatjuk a PEPP alatti nettó vásárlásokat. Mindemellett továbbra is szükség van a laza monetáris politikára – többek között az APP alatti nettó vásárlásokra és a kamatlábakra vonatkozó előretekintő útmutatásunkra –, hogy az infláció középtávon a 2%-os inflációs célunkon stabilizálódjék.

Készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.