Az EKB 2024. évi pénzügyi kimutatásai

2025. február 20.

• Az EKB-nak 7,9 milliárd € vesztesége keletkezett (2023: 1,3 milliárd € veszteség)
• A veszteség a jövőbeli nyereség terhére lesz elszámolva

Az Európai Központi Bank (EKB) 2024. évi pénzügyi kimutatásai 7944 millió eurós veszteséget mutatnak, ami hasonló a 2023. évi, kockázati céltartalékból történő átvezetés előtti 7886 millió eurós veszteséghez. 2023-ban a pénzügyi kockázatokra képzett 6620 millió € összegű céltartalék teljes felszabadítása révén az adott évi veszteség 1266 millió euróra csökkent, 2024-ben azonban a veszteség nem fedezhető ebből a céltartalékból, mivel egyenlege nulla volt. Az előző évihez hasonlóan a 2024-es veszteség is az EKB mérlegében marad, és a jövőbeli nyereségből kell majd leírni. A veszteség miatt az euroövezeti nemzeti központi bankok (NKB-k) 2024 tekintetében nem kapnak nyereségrészesedést.

A veszteség több év jelentős nyereségességet követ, és az eurorendszer azon monetáris politikai lépéseinek eredménye, amelyeket az árstabilitás fenntartására irányuló elsődleges megbízatásának teljesítése igényelt. Ezek értelmében az EKB-nak többnyire fix kamatozású és hosszú lejáratú pénzügyi eszközök vásárlásával bővítenie kellett a mérlegét. Ezt a kötelezettségállomány növekedése kísérte, amely után változó mértékű kamatot fizet. Így a 2022-ben és 2023-ban végzett irányadókamat-emelések, amelyeket az EKB a magas euroövezeti infláció leküzdése érdekében végzett, azonnal megnövelték a szóban forgó kötelezettségállományt, ugyanakkor az EKB eszközeinek, különösen az eszközvásárlási program (APP) és a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében vásárolt értékpapíroknak a kamatbevétele nem emelkedett hasonló mértékben.

Elképzelhető, hogy az EKB az elkövetkező években is veszteséget könyvel el; ez esetben a veszteség várhatóan kisebb lesz, mint 2023-ban és 2024-ben. A későbbiekben az EKB vélhetően ismét nyereséges lesz. Mindenesetre a veszteségtől függetlenül eredményesen tud működni, és teljesíteni tudja legfontosabb megbízatását, az árstabilitás fenntartását. Az EKB pénzügyi erejét tovább erősíti tőkéje és számottevő átértékelésiszámla-állománya, amelyek 2024 végén együttesen 59 milliárd eurót tettek ki, 13 milliárd euróval többet, mint 2023 végén.

Az EKB 2024. évi kamatbevétele és kamatráfordítása a következőképpen alakult:

Az, hogy 2024-ben – csakúgy, mint 2023-ban – a kamatráfordítások meghaladták a kamatbevételeket, elsősorban az EKB nettó TARGET-kötelezettségállományán keletkezett jelentős kamatráfordításnak tudható be. Mivel e kötelezettség az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába (MRO-kamatláb) szerint kamatozik, 2024-ben a vonatkozó ráfordítás az átlagosan magasabb, 4,1%-os MRO-kamat miatt (2023: 3,8%) megemelkedett. A magasabb átlagos MRO-kamat hozzájárult ahhoz is, hogy megnőtt a forgalomban lévő eurobankjegyek elosztásával kapcsolatos követelések kamatbevétele, valamint az NKB-k által az EKB-nak átadott nemzetközi tartalékkal kapcsolatos követeléseik után járó kamatráfordítás. A monetáris politikai célú értékpapír-állományon keletkezett kamatbevétel szintén emelkedett, főként a PEPP keretében tartott állampapír-állományon. A nemzetközi tartalékon keletkező kamatbevétel magasabb volt, nagyrészt az USA-dollárban denominált értékpapír-állománynak köszönhetően.

Az értékvesztési leírás 269 millió eurót tett ki (2023: 38 millió €); ez elsősorban az USD-portfólióban tartott több értékpapír piaci értékének csökkenéséből és a japán jen leértékelődéséből adódott, ami a kapcsolódó devizaállomány értékének csökkenéséhez vezetett.

A személyi jellegű összköltségek 844 millió euróra emelkedtek (2023: 676 millió €), főként a munkaviszony megszűnése utáni juttatások magasabb költségeinek következtében, ami az EKB nyugdíjrendszereire vonatkozó szabályok 2024-es módosításából ered. Az egyéb igazgatási költségek 626 millió euróra emelkedtek (2023: 596 millió €), nagyrészt a digitális átalakulással kapcsolatos magasabb informatikai kiadások miatt, ugyanakkor az infláció hatása is szerepet játszott ebben.

A felügyeleti díjbevétel, amelyet az EKB bankfelügyeleti feladatainak ellátásával járó kiadásainak fedezése céljából a felügyelt bankoknak számít fel, 681 millió eurót tett ki (2023: 654 millió €).

Az EKB mérlegfőösszege 33 milliárd euróval 641 milliárd euróra csökkent (2023: 673 milliárd €), ami főként az APP-állományoknak a visszaváltások miatti fokozatos visszaesésével magyarázható.

Az eurorendszer összevont mérlege

2024 végén az eurorendszer összevont mérlegfőösszege, amely az euroövezeti NKB-k és az EKB harmadik felekkel szembeni követeléseit és kötelezettségeit tartalmazza, 6428 milliárd eurót tett ki (2023: 6887 milliárd €). A 2023-hoz viszonyított csökkenés annak tudható be, hogy a monetáris politikai célú értékpapír-állomány 4283 milliárd euróra visszaesett (2023: 4694 milliárd €) főként visszaváltások miatt. Az APP-állományok 353 milliárd euróval 2673 milliárd euróra fogytak, mivel 2023 júliusában megszűnt a lejáró eszközök újbóli befektetése, míg a PEPP-állományok 57 milliárd euróval 1609 milliárd euróra estek vissza, és a lejáró eszközöket 2024 második felében csak részben fektették újra be. Ezenkívül az eurorendszer hitelműveletei 34 milliárd euróra estek (2023: 410 milliárd €), nagyrészt azért, mert lejárt a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozatának (TLTRO III) futamideje. Az ebből eredő csökkenést részben ellensúlyozta, hogy az eurorendszer aranykészleteinek euróban kifejezett értéke 872 milliárd euróra nőtt (2023: 649 milliárd €), aminek hátterében az arany euróban kifejezett piaci árfolyamának emelkedése áll.

A média képviselői kérdéseikkel szíveskedjenek William Lelieveldthez fordulni a +49 69 1344 7316-os telefonszámon.

Megjegyzés

• A kerekítés miatt a számadatok összege nem feltétlenül egyezik meg a végösszeggel.
• A TARGET-szolgáltatásokkal kapcsolatban további információk az EKB honlapján olvashatók.
• Az EKB és az euroövezeti nemzeti központi bankok nyereségének, illetve veszteségének forrásairól szóló további információk az erről szóló kisokosban találhatók.
• A Kormányzótanács 2024. március 13-i határozatával elfogadott egy alapelvcsomagot, amely a jövőbeni monetáris politikáját fogja irányítani, valamint arról is döntött, hogy a monetáris politika alapállását – egyéb kulcsparaméterek mellett – továbbra is a betéti rendelkezésre állás kamatán keresztül vezérli majd. Ezzel összefüggésben a Kormányzótanács úgy határozott, hogy 2025. január 1-jétől a betéti rendelkezésre állás kamatlába lesz a következők díjazásának alapja: (i) az euroövezeti NKB-k által, illetve részükre fizetendő TARGET-egyenlegek, (ii) az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések és (iii) az átadott nemzetközi tartaléknak megfelelő kötelezettségek.
• Az EKB és az eurorendszer számviteli és adatszolgáltatási irányelveiről, valamint az EKB éves beszámolójáról az EKB honlapja mellett bővebb információkat tartalmaz az Európai Központi Bank (EU) 2024/2938 határozata (2024. november 14.) az Európai Központi Bank éves beszámolójáról (EKB/2024/32) (HL L, 2024/2938, 2024.12.11.) és az Európai Központi Bank (EU) 2024/2941 iránymutatása (2024. november 14.) a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és pénzügyi beszámoló jogi keretéről (EKB/2024/31) (HL L, 2024/2941, 2024.12.11).
• Az eurorendszer összevont mérlege ideiglenes adatokon alapul, az éves összevont mérleg végleges változatát júniusban tesszük közzé.