Az EKB közzéteszi 2012-es Konvergenciajelentését

Az Európai Központi Bank (EKB) a mai napon közzéteszi 2012-es Konvergenciajelentését, amelyben azt értékeli, hogy a vizsgált nyolc európai uniós tagállam mekkora előrelépést tett a Gazdasági és Monetáris Unió megvalósítására vonatkozó kötelezettségei teljesítésében.

A jelentés Bulgáriát, a Cseh Köztársaságot, Lettországot, Litvániát, Magyarországot, Lengyelországot, Romániát és Svédországot vizsgálja abból a szempontból, hogy (i) megvalósult-e bennük a magas fokú fenntartható konvergencia (gazdasági konvergencia); továbbá hogy (ii) nemzeti központi bankjaik milyen mértékben teljesítették eurorendszerbeli integráció jogszabályi követelményeit (jogi konvergencia). A konvergencia fenntartható voltának vizsgálata során a jelentés érdemben kitér mind az Európai Unió (EU) új, továbbfejlesztett gazdaságirányítási keretrendszerére, mind az adott ország intézményi környezetének – ideértve a statisztikai intézményrendszert is – rendezettségére.

A 2012-es Konvergenciajelentés az alábbiakat állapítja meg:

Árstabilitás

A 2011 áprilisától 2012 márciusáig tartó, 12 hónapos referencia-időszakban az árstabilitási kritérium referenciaértéke 3,1% volt, amelyet úgy számítottak ki, hogy a svéd (1,3%), az ír (1,4%) és a szlovén (2,1%) 12 hónapos átlagos HICP inflációs ráta számtani középértékéhez hozzáadtak 1,5 százalékpontot. A referencia-időszakban a jelentésben vizsgált országok közül háromban (Bulgária, Cseh Köztársaság, Svédország) az éves átlagos inflációs ráta a referenciaérték alatt volt. A többi öt országban az infláció meghaladta a referenciaértéket annak ellenére, hogy többségükben viszonylag gyengén alakult a gazdasági környezet.

Kormányzati költségvetési pozíció

A jelentés publikálásának időpontjában Svédország kivételével valamennyi vizsgált ország esetében túlzott hiányt megállapító EU tanácsi határozat volt érvényben. 2011-ben Bulgária, Svédország és – bizonyos egyszeri intézkedések eredményeként – Magyarország is a referenciaértéknek megfelelő GDP-arányos kormányzati mérleget ért el. A többi országban a korábbi évekhez képest ugyan csökkenő, ám a 3%-os referenciaértéket így is meghaladó GDP-arányos deficitet regisztráltak. Ami 2012-t illeti, az Európai Bizottságnak a már ismert gazdaságpolitikai intézkedéseken alapuló előrejelzése szerint a költségvetési hiány kizárólag Litvániában lesz magasabb 3%-nál (3,2%).

2011-ben a GDP-arányos államadósság – Magyarország kivételével – egyik tagállamban sem érte el a 60%-os referenciaértéket. Az Európai Bizottság előrejelzései alapján ez a helyzet várhatóan 2012-ben sem változik.

Árfolyam

A Konvergenciajelentésben vizsgált országok közül jelenleg Lettország és Litvánia vesznek részt az ERM–II árfolyam-mechanizmusban. A konvergenciavizsgálatot megelőzően mindkét ország valutája már több mint két éve vett részt az ERM–II-ben, és a vizsgált időszakban egyik ország esetében sem került sor árfolyam-leértékelésre.

Hosszú lejáratú kamatláb

A 2011 áprilisától 2012 márciusáig tartó, 12 hónapos referencia-időszakban a hosszú lejáratú kamatlábra vonatkozó konvergenciakritérium referenciaértéke 5,8% volt. Ezt az értéket úgy kapták meg, hogy az árstabilitás tekintetében legjobban teljesítő három ország közül kettő – Svédország (1,3%) és Szlovénia (5,4%) – államkötvényeinek 12 havi átlagos hosszú lejáratú kamatlábát 2 százalékponttal megnövelték. A harmadik ország, Írország adatait a referenciaérték kiszámításakor nem vették figyelembe, mivel az ír államkötvények hosszú lejáratú kamatlábai jelenleg nem adnak kellő eligazítást a gazdasági konvergencia vizsgálatához. Ennek oka, hogy a pénzügyi piacok magas országspecifikus kockázati felárat számítanak fel rájuk.

A referencia-időszakban a nyolc vizsgált ország közül hat (Bulgária, a Cseh Köztársaság, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Svédország) hosszú lejáratú kamatlábai nem érték el az 5,8%-os referenciaértéket, illetve alatta maradtak. A küszöbértéket kizárólag a magyar és a román államkötvények kamatlábai haladták meg.

Jogi konvergencia

Egyetlen ország jogi feltételrendszere sem felel meg maradéktalanul azoknak a követelményeknek, amelyeket a Szerződések, valamint a KBER és az EKB Alapokmánya az euro bevezetésével kapcsolatban rögzít. A vizsgált országok továbbra sem teljesítik a központi bank elsősorban intézményi, személyi és pénzügyi függetlenségére vonatkozó követelményeket. A vizsgált országok – Litvánia kivételével – emellett a monetáris finanszírozás tilalmára, valamint az az eurorendszerbe történő integrálódásra vonatkozó követelményeket sem teljesítik.

E jelentés elkészítésével az EKB a Szerződés 140. cikkében foglalt, az Európai Unió Tanácsának kétévente legalább egyszer, illetve valamely, „a Gazdasági és Monetáris Unió megvalósítására vonatkozó tagállami kötelezettségek teljesítése során” eltéréssel rendelkező tagállam kérelmére történő jelentéstételi kötelezettségnek tesz eleget.

Jelenleg tíz EU-tagállam nem teljes körű tagja a Gazdasági és Monetáris Uniónak. Közülük kettő (Dánia, Egyesült Királyság) a Szerződéshez csatolt vonatkozó jegyzőkönyvek feltételei alapján speciális státusszal bír. E két ország vonatkozásában csak akkor szükséges konvergenciajelentést készíteni, amennyiben ezt ők maguk kérik.

Az EKB 2012-es Konvergenciajelentése az EKB weboldalán olvasható.