A legfontosabb számadatok

1 Gazdálkodási jelentés

1.1 Az EKB gazdálkodási jelentésének célja

A gazdálkodási jelentésben^[1], amely az EKB éves pénzügyi beszámolójának szerves része, a pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatos kiegészítő információkat kívánunk nyújtani az olvasóknak.^[2] Mivel az EKB tevékenysége és műveletei a monetáris politikai céljait támogatják, a pénzügyi pozícióját és eredményét a szakpolitikai intézkedéseivel összefüggésben érdemes megvizsgálni.

A gazdálkodási jelentésben bemutatjuk az EKB fő feladatait és tevékenységeit, és ezeknek a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatását. Emellett elemezzük a mérleg és az eredménykimutatás év közbeni fő változásait, kitérve az EKB pénzügyi erőforrásairól szóló információkra. Végül leírjuk az EKB működésének a kockázati környezetét, taglalva a rá ható konkrét kockázatokat, valamint kockázatok mérséklésére szánt kockázatkezelő intézkedéseket.

1.2 Fő feladatok és tevékenységek

Az EKB az eurorendszer tagja, amely rajta kívül az eurót közös valutaként használó európai uniós tagállamok nemzeti központi bankjait (NKB-k) tömöríti.^[3] Az eurorendszer elsődleges célja az árstabilitás fenntartása. Feladatainak végrehajtását az Európai Unió működéséről szóló szerződésben^[4], valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányában (a KBER alapokmánya)^[5] határozták meg (1. ábra). Az EKB tevékenységeit megbízatásának teljesítése érdekében, nem pedig nyereségszerzés céljából végzi.

1. ábra

Az EKB fő feladatai

Az eurorendszer monetáris politikai műveleteiről az EKB és az NKB-k pénzügyi kimutatásaiban számolunk be, ami tükrözi az alapelvet, hogy az eurorendszer monetáris politikáját decentralizáltan folytatják. Az alábbi, 1. táblázatban az EKB megbízatásának teljesítéséhez szükséges legfontosabb műveleteket és feladatköröket tekintjük át, valamint bemutatjuk a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatásukat.

1. táblázat

Az EKB fő tevékenységei és ezek hatása a pénzügyi kimutatásokra

A monetáris politika megvalósítása

Devizaműveletek folytatása és a nemzetközi tartalékok kezelése

A fizetési rendszerek zökkenőmentes működésének elősegítése

Hozzájárulás a bankrendszer biztonságához és jó állapotához, valamint a pénzügyi rendszer stabilitásához

Egyéb

1.3 Pénzügyi folyamatok

1.3.1 Mérleg

Az EKB mérlege jelentősen bővült a 2018 és 2022 közötti időszakban elsősorban annak köszönhetően, hogy az eurorendszer monetáris politikájának végrehajtásával összefüggésben végleges értékpapír-vásárlásokat hajtott végre (1. diagram). Mivel az eszközvásárlási program (APP)^[6] szerinti nettó vásárlások 2018 decemberében megszűntek, majd 2019 novemberében újraindultak, a növekedés 2019-ben mérsékelt volt, és főként az EKB nemzetközi tartaléka piaci értékének és a forgalomban lévő eurobankjegyek értékének emelkedéséből eredt. A 2020. és 2021. évi jelentős bővülés fő mozgatórugói az APP keretében végrehajtott nettó értékpapír-vásárlások és a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP)^[7] 2020. márciusi elindítása volt. A PEPP és APP alatti nettó értékpapír-vásárlás 2022 márciusának végétől, illetve 2022. július 1-jétől leállt, ezért az EKB mérlegfőösszege 2022-ben kisebb mértékben növekedett.

1. diagram

Az EKB mérlegfőösszegének fő elemei

(milliárd EUR)

2022-ben az EKB mérlegfőösszege 18,7 milliárd €-val 698,9 milliárd €-ra emelkedett, főként az EKB-nak a PEPP és az APP keretében végrehajtott értékpapír-vásárlásban való részesedése révén. Az említett vásárlások révén a monetáris politikai célú értékpapír-állomány megemelkedett, és az eurorendszeren belüli kötelezettségek ennek megfelelően szintén megemelkedtek a vásárlások TARGET2 számlákon keresztüli készpénzes kiegyenlítése nyomán. Az emelkedést bőven ellensúlyozták az euroövezetbeli rezidensek által az EKB-nál elhelyezett nagyobb betétállományokból származó pénzbeáramlások, amelyek az egyéb kötelezettségek egyidejű növekedését eredményezték.

Az EKB nemzetközi tartalékeszközei euróban kifejezett értékének és a forgalomban levő eurobankjegyek értékének emelkedése is hozzájárult az EKB mérlegfőösszegének növekedéséhez.

Az euróban denominált monetáris politikai célú értékpapír-állomány 2022 végén az EKB teljes eszközállományának 65%-át tette ki. Ez a mérlegtétel az EKB-nak azon értékpapír-állományait foglalja magában, amelyeket az értékpapírpiaci program (SMP), a CBPP3, az ABSPP, a PSPP és a PEPP keretében szerzett meg. Az első és a második fedezettkötvény-vásárlási program (CBPP1 és CBPP2) keretében tartott összes fennmaradó értékpapír 2022-ben járt le.

A vonatkozó kormányzótanácsi döntések alapján az EKB 2022. március végéig folytatta a PEPP alatti nettó értékpapír-vásárlásait, míg az APP szerinti nettó vásárlások 2022. július 1-jén befejeződtek. Ugyanakkor a két portfólióban tartott lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket az év folyamán továbbra is teljes mértékben újra befektettük. A vásárlás és újrabefektetés eredményeként az EKB monetáris politikai célú értékpapír-portfóliója 11,9 milliárd €-val 457,3 milliárd €-ra nőtt (2. diagram), miközben a PEPP- és a PSPP-állományok 9,0 milliárd, illetve 8,8 milliárd €-val nőttek. Az ABSPP-állományok 5,5 milliárd €-s csökkenését a visszaváltások okozták.

2022 decemberében a Kormányzótanács bejelentette^[8], hogy 2023 márciusának elejétől az APP-portfólió ütemes és kiszámítható mértékben csökken, mivel az eurorendszer nem fogja újra befektetni a lejáró értékpapírokból származó összes tőketörlesztést. A csökkenés 2023. június végéig havi átlagban 15 milliárd €-t tesz ki, majd ütemét az elkövetkező időszak alatt határozzuk meg. A Kormányzótanács legalább 2024 végéig továbbra is maradéktalanul újra befekteti a PEPP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést, és az újrabefektetés során továbbra is időben, eszközosztály és joghatóság tekintetében rugalmasan jár el, hogy ellensúlyozza a monetáris politika transzmissziós mechanizmusát a koronavírus (COVID19)-pandémiával kapcsolatban érintő kockázatokat.

2. diagram

Monetáris politikai célú értékpapír-állomány

(milliárd EUR)

A monetáris politikai célú értékpapír-állomány aktív programjai, nevezetesen az APP és a PEPP esetében az EKB 2022 végén fennálló értékpapír-állománya diverzifikált lejárati profillal^[9] rendelkezett (3. diagram).

3. diagram

Az APP és a PEPP lejárati profilja

Az EKB aranyat, különleges lehívási jogokat, USA-dollárt, japán jent és kínai renminbit tartalmazó nemzetközi tartalékeszközeinek euróban kifejezett összértéke 2022-ben 4,1 milliárd €-val 84,5 milliárd €-ra emelkedett.

Az EKB aranykészleteinek és aranyköveteléseinek euróban kifejezett értéke 2022-ben 1,6 milliárd €-val 27,7 milliárd €-ra emelkedett (4. diagram), aminek hátterében az arany piaci euroárfolyamának emelkedése áll, miközben a szóban forgó állományok unciában kifejezett nagysága nem változott. Ez a növekedés az EKB aranyátértékelési számláinak ezzel egyenértékű emelkedéséhez is vezetett (lásd az 1.3.2 „Pénzügyi források” pontot).

4. diagram

Aranyállományok, aranyárfolyamok

(Bal skála: milliárd EUR; jobb skála: unciánkénti aranyár euróban)

Az EKB USA-dollár-, japán jen- és kínai renminbialapú devizaállománya^[10] euróban számolva 2,0 milliárd €-val 55,0 milliárd €-ra nőtt (5. diagram), amit elsősorban az USA-dollár euróval szembeni felértékelődése okozott. A dollár felértékelődését az EKB átértékelési számláinak megemelkedett állományai is tükrözik (lásd a „Pénzügyi erőforrások” című 1.3.2 pontot).

5. diagram

Devizaállományok

(milliárd EUR)

Az EKB devizaállományának fő alkotóeleme továbbra is az USA-dollár, amely 2022 végén a teljes állomány megközelítőleg 78%-át tette ki.

Az EKB háromlépcsős eljárással kezeli a devizaállományai befektetését. Az első lépcsőben a bank kockázatkezelői megterveznek egy stratégiai benchmarkportfóliót, amelyet a Kormányzótanács hagy jóvá. A második lépésben megtervezik a taktikai benchmarkportfóliót, amelyet az Igazgatóság hagy jóvá. A harmadik lépésben az NKB-k decentralizált módon napi szinten végeznek befektetési műveletet.

Az EKB a devizaállományát elsősorban értékpapírba és pénzpiaci betétbe fekteti be, vagy folyószámlán tartja (6. diagram). A portfólióba tartozó értékpapír-állományokat év végi piaci árfolyamon értékeljük.

6. diagram

A devizabefektetések összetétele

(milliárd EUR)

Az EKB a devizaállományával az esetleges devizapiaci intervenciókat kívánja finanszírozni. A tartalékkezeléssel tehát a következő három célt elégíti ki (fontossági sorrendben): likviditás, biztonság és hozam. Ennek megfelelően ez a portfólió főként rövid lejáratú értékpapírokból áll (7. diagram).

7. diagram

A devizában denominált értékpapírok lejárati profilja

A saját vagyonalap-portfólió értéke gyakorlatilag változatlan, 21,1 milliárd € maradt (8. diagram), mivel 2022-ben a fő mozgatórugók nagyrészt kölcsönösen kiegyenlítették egymást. Az EKB pénzügyi kockázati céltartalékába 2021-ben átutalt összegnek, valamint az euroövezeti NKB-k által 2022-ben a Bank of England KBER-ből való kilépését követően felemelt tőkerészesedésük második befizetett részletének befektetése (lásd a „Pénzügyi források” című 1.3.2 pontot) megnövelte a sajátvagyonalap-portfólió méretét. Ezt a növekedést azonban csaknem teljes mértékben ellensúlyozta a portfólióban tartott értékpapírok piaci értékének csökkenése, ami az euroövezeti kötvényhozamok jelentős emelkedése miatt következett be (16. diagram).

8. diagram

Az EKB saját vagyonalap-portfóliója

(milliárd EUR)

A portfólió főként euróban denominált értékpapírokat foglal magában, amelyeket év végi piaci árfolyamon értékelünk. 2022-ben a teljes portfólió 76%-át állampapír alkotta.

A saját vagyonalap-portfólióban stabilan tovább emelkedett a zöld befektetések aránya, a 2021. végi 7,6%-ról 2022 végén 13,1%-ra. Az EKB az elkövetkező években a részesedés további bővítését tervezi.^[11] 2021 óta a másodlagos piaci zöldkötvény-vásárlást a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) által 2021 januárjában létrehozott, euróban denominált, központi banki zöldkötvény-befektetési alapba való befektetések egészítik ki.

Az EKB vagyonalap-portfóliója elsősorban a pénzügyi forrásainak – a befizetett tőkének, az általános tartalékalapba átvezetett összegeknek és a pénzügyi kockázati céltartaléknak – a befektetéséből áll. Célja a jegybanknak olyan bevétellel való ellátása, amellyel a nem felügyeleti jellegű feladatok ellátásával kapcsolatos működési ráfordításokat fedezni tudja.^[12] A portfóliót euroalapú eszközökbe fektetjük, betartva a kockázati kontrollrendszer által megszabott értékhatárokat. Ez egy olyan lejárati szerkezetet eredményez (9. diagram), amely diverzifikáltabb, mint a nemzetközi tartalékportfólióé.

9. diagram

Az EKB saját vagyonalapjában tartott értékpapírok lejárati szerkezete

2022 végére a forgalomban lévő eurobankjegyek összértéke 2021 végéhez hasonlítva 1,8%-kal, 1572,0 milliárd €-ra nőtt. Az EKB-ra a forgalomban lévő eurobankjegy-állomány összértékéből 8%-ot osztottak, amely az év végén 125,8 milliárd €-t tett ki. Mivel maga az EKB nem bocsát ki bankjegyeket, az euroövezeti NKB-kkal szemben a forgalomban lévő bankjegyek értékével megegyező értékű eurorendszeren belüli követeléseket tart fenn.

Az EKB eurorendszeren belüli kötelezettségei, amelyek elsősorban az euroövezeti NKB-k EKB-val szembeni nettó TARGET2-egyenlegét és az EKB-nak az euroövezeti NKB-k által az eurorendszerhez való csatlakozásukkor átadott devizatartalék-eszközökkel kapcsolatos kötelezettségeit foglalják magukban, 2022 végére 19,7 milliárd €-val 355,5 milliárd €-ra estek.

Az EKB eurorendszeren belüli kötelezettségeinek a 2018–2020 közötti időszakban megfigyelhető alakulását főként a nettó TARGET2-kötelezettség változása határozta meg, amelynek forrása a TARGET2-számlákon keresztül elszámolt, az EKB által monetáris politikai célból végzett nettó értékpapír-vásárlási tranzakciók voltak (10. diagram).

2021-ben és 2022-ben a monetáris politikai célú értékpapír-vásárlások hatását a TARGET2 nettó kötelezettségére több mint ellensúlyozták egyéb tényezők. 2022-ben ezek főként az EKB által fiskális megbízottként^[13] az euroövezeti rezidensektől átvett nagyobb betétekből, valamint a TARGET2-EKB-komponensen keresztül a TARGET2-höz kapcsolódó euroövezeti kiegészítő rendszerek nagyobb egyenlegeiből álltak.

10. diagram

Eurorendszeren belüli nettó TARGET2-egyenleg és a monetáris politikai célú értékpapír-állomány

(milliárd EUR)

Az EKB egyéb kötelezettségei elsősorban az EKB által fiskális megbízottként elfogadott betétekből, valamint a TARGET2-EKB komponensen keresztül a TARGET2-höz kapcsolódó kiegészítő rendszerek egyenlegeiből állnak. 2022-ben az EKB egyéb kötelezettségei 33,2 milliárd €-val 165,7 milliárd €-ra nőttek, ami elsősorban az euroövezeti rezidensektől az EKB mint fiskális megbízott által elfogadott nagyobb betétállománynak tudható be.

1.3.2 Pénzügyi erőforrások

Az EKB pénzügyi erőforrásai a saját tőkéből, a pénzügyi kockázatokra képzett tartalékösszegekből, az általános tartalékalapból, az átértékelési számlákból és a tárgyévi nyereségből állnak. Ezeket (i) bevételt generáló eszközökbe fektetjük, illetve (ii) a veszteségek kiegyenlítésére fordítjuk. 2022. december 31-én az EKB pénzügyi erőforrásainak összértéke 51,6 milliárd €-t tett ki (11. diagram). Ez 1,8 milliárd €-val nagyobb, mint 2021-ben, elsősorban mivel 2022-ben megemelkedett (i) az átértékelési számlák és az aranyállomány euróban kifejezett piaci értéke az USA-dollár euróval szembeni felértékelődése nyomán és (ii) a befizetett tőke összege. Az emelkedést részben ellensúlyozták egyéb tényezők, mégpedig elsősorban a pénzügyi kockázatokra képzett céltartalék csökkenése azután, hogy egy részét a 2022-es veszteségek kiegyenlítésére fordítottuk.

11. diagram

Az EKB pénzügyi erőforrásai

(milliárd EUR)

Az aranykészleteken és devizákon keletkező nem realizált nyereség, valamint az árfolyam-átértékelés alá eső értékpapírokon keletkezett, nem realizált nyereség nem az eredménykimutatásban van bevételként elszámolva, hanem közvetlenül az EKB mérlegének forrásoldalán, az átértékelési számlákon. Az említett számlaállományok arra szolgálnak, hogy az egyes árak és devizaárfolyamok jövőbeli kedvezőtlen alakulásának hatását semlegesítsék, reziliensebbé téve ezzel az EKB-t az alapvető kockázatokkal szemben. Az arany, deviza és értékpapír átértékelési számlái^[14] 2022-ben 3,0 milliárd €-val 36,1 milliárd €-ra emelkedtek, aminek hátterében a nagyobb deviza- és arany átértékelési állományok álltak, amelyek az USA-dollárnak az euróval szembeni felértékelődését és az aranyállomány euróban kifejezett piaci értékének megemelkedését tükrözik (12. diagram); ezeket az értékpapírok átértékelési egyenlegeinek csökkenése részben ellensúlyozta.

12. diagram

A főbb devizaárfolyamok és az aranyárfolyam a 2018–22-es időszakban

(százalékos változás 2018-hoz képest; év végi adatok)

Azután, hogy a Bank of England 2020-ban kilépett a KBER-ből, megnövekedett a bennmaradó NKB-knak az EKB jegyzett tőkéjében való részesedése. A Kormányzó­tanács döntése értelmében 2020-ban a fennmaradó NKB-k csak a Bank of England 58 millió € értékű visszavont befizetett tőkéjét fedezik, majd az euroövezeti NKB-k a megnövekedett jegyzett tőkét két egyenlő éves részletben, 2021-ben és 2022-ben maradéktalanul befizetik. Az euroövezeti NKB-któl származó utolsó részlet befizetésével az EKB befizetett tőkéje 2022-ben 0,6 milliárd €-val 8,9 milliárd €-ra emelkedett.^[15]

Az EKB a pénzügyi kockázatvállalását figyelembe véve (lásd a „Pénzügyi kockázatok” című 1.4.1 pontot) a pénzügyi kockázati céltartalékot képez. A pénzügyi kockázati céltartalék és az EKB általános tartalékalapjában található összeg együttesen nem haladhatja meg az euroövezeti NKB-k által befizetett tőke értékét. A céltartalék nagyságát évről évre felülvizsgáljuk, számos olyan tényezőt figyelembe véve, mint például a kockázatos eszközállományok szintje, a következő évre prognosztizált eredmény és a kockázatértékelés. Az idei felülvizsgálat után a Kormányzótanács úgy döntött, hogy 1627 millió €-t felszabadít a pénzügyi kockázati céltartalékból, hogy ellensúlyozza a 2022-ben keletkezett veszteséget, és ezzel felviszi nullára az EKB pénzügyi eredményét (lásd az 1.3.3 „Eredménykimutatás” pontot). A felszabadítást követően a pénzügyi kockázatokra képzett céltartalék 6,6 milliárd €-ra csökkent.

1.3.3 Eredménykimutatás

Több évnyi növekedés után az EKB éves nyeresége 2019-ben csúcsot ért el, majd 2020-ban csökkenni kezdett. Az EKB nyereségének mozgását főként a nemzetközi tartalékból és a monetáris politikai célú értékpapír-állományból származó bevétel változásai vezérelték. 2021-ben jelentős összeget csoportosítottunk át a pénzügyi kockázatokra képzett céltartalékba, így ennek megfelelő összeggel csökkent az EKB nyeresége.

A pénzügyi kockázatokra képzett céltartalékból a 2022-ben keletkezett veszteség ellensúlyozására 1627 millió € felszabadítása után az EKB pénzügyi eredménye nulla volt (2021: 192 millió €). A veszteségek forrása főként (i) az EKB nettó TARGET2-kötelezettségállományából eredő kamatráfordítás; és (ii) a pénzügyi műveletek és értékvesztés negatív nettó eredménye (13. diagram).

13. diagram

Az EKB eredménykimutatásának fő elemei

(millió EUR)

Az EKB nettó kamatbevétele 666 millió €-val 900 millió €-ra csökkent (14. diagram), ami elsősorban a nettó TARGET2-kötelezettségállományán keletkezett kamat­ráfordításnak tudható be. A csökkenés összefüggésben állt az euroövezeti NKB‑knak az EKB-nak átadott nemzetközi tartalék utáni követeléseire fizetett kamatráfordítással. Ezeket a kiadásokat részben ellensúlyozta az a nagyobb kamatbevétel, amelynek forrása: i) az EKB-nak az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásához kapcsolódó követelése; ii) a nemzetközi tartalék; iii) a monetáris politikai célú értékpapír-állomány.

14. diagram

Nettó kamatbevétel

(millió EUR)

A monetáris politikai célú értékpapír-állományon keletkezett nettó kamat­bevétel 2022-ben 528 millió €-val 1534 millió €-ra emelkedett (15. diagram), ami elsősorban az APP-ből (a CBPP3, ABSPP és PSPP alatti értékpapír-állományok) származó magasabb nettó kamatbevételnek és a PEPP-portfólión keletkező alacsonyabb negatív nettó kamatbevételnek tudható be. Az APP nettó kamatbevétele 2022-ben 424 millió €-val 1571 millió €-ra nőtt, míg a PEPP negatív nettó kamatbevétele 252 millió €-ról 103 millió €-ra csökkent. Ezeket a folyamatokat főként az euroövezeti kötvényhozamok 2022-es jelentős emelkedése vezérelte (16. diagram), amely mindkét program alatt lehetővé tette az adott portfóliók múltbeli hozamánál nagyobb hozamú értékpapír-vásárlásokat. Emellett az SMP, a CBPP1 és CBPP2 portfóliókon keletkező nettó kamatbevétel 45 millió €-val 66 millió €-ra esett amiatt, hogy a lejáró értékpapírok hatására csökkent a portfóliók mérete.

15. diagram

Monetáris politikai célú értékpapír-állományokon keletkezett nettó kamatbevétel/(-ráfordítás)

(millió EUR)

16. diagram

Hétéves államkötvényhozamok az euroövezetben

(éves százalékok; hó végi adatok)

A nemzetközi tartalékon keletkezett nettó kamatbevétel 602 millió €-val 798 millió €-ra nőtt, ami főként az USA-dollárban tartott értékpapír-állományokon szerzett nagyobb kamatbevételnek tudható be. Az EKB USA-dollár alapú portfólióján elért átlagos kamatláb 2022-ben az előző évhez képest a következők miatt emelkedett: (i) múltban vásárolt alacsonyabb hozamú kötvények eladásai és visszaváltásai; és (ii) az USA-dollár kötvényhozamok 2021 vége óta emelkedő trendje miatt magasabb hozamú értékpapír-vásárlások (17. diagram).

17. diagram

Kétéves államkötvény-hozamok az Egyesült Államokban, Japánban és Kínában

(éves százalékok; hó végi adatok)

Az EKB-ra osztott eurobankjegy-állományból származó kamatbevétel és az NKB-knak az átadott nemzetközi tartalékból eredő követelései utáni kamat­ráfordítás 2022-ben 736 millió €-t, illetve 201 millió €-t tett ki, míg az előző évben mindkettő nulla volt. A változások az irányadó refinanszírozási műveletek (MRO) kamatlábának emelkedéséből adódtak, amelynek segítségével az egyenlegek kamatát számítják. Ez a kamatláb 2016 márciusa óta 0% volt, de 2022. július 27-től fokozatosan emelkedett, az év végén 2,5%-ig.

Az NKB-k TARGET2 követeléseiből/kötelezettségeiből eredő nettó kamat­ráfordítás 2075 millió €-t tett ki, szemben a 2021. évi 22 millió €-s bevétellel. A 2022-es nettó kamatráfordítás az EKB eurorendszeren belüli nettó TARGET2-kötelezettsége után a 2022 folyamán emelkedni kezdő MRO-kamatlábon fizetett kamatozásból származott. 2021-ben a 22 millió €-s kamatbevétel az euroövezeten kívüli NKB-k TARGET2-egyenlegeinek negatív átlagos kamatlábbal történő kamatozásából származott.

Csökkent az egyéb nettó kamatbevétel, ami elsősorban az EKB által fiskális megbízottként elfogadott betétek hozamának tudható be. Míg 2021-ben az EKB a betétállomány negatív átlagos kamatlábának köszönhetően kamatbevételt könyvelt el, 2022-ben már kamatráfordítása keletkezett, mivel az érvényes kamatláb a pozitív tartományba lépett, és az az év vége táján megnőtt az átlagos betétállomány. Ezt részben ellensúlyozta a saját vagyonalap-portfólióból származó nagyobb kamat­bevétel, amely az euroövezetben megfigyelhető magasabb hozamok eredménye (16. diagram).

A pénzügyi műveletekből származó realizált nettó veszteség 2022-ben 104 millió €-val 110 millió €-ra emelkedett (18. diagram). Ez elsősorban az USA-dollárban denominált értékpapírok eladásából származó árfolyamveszteségnek tudható be, mivel piaci értéküket negatívan befolyásolta az USA-dollár-kötvényhozamok év közbeni megemelkedése (17. diagram). Ezek a veszteségek főként 2022 utolsó három negyedévében következtek be (19. diagram). A realizált árveszteséget részben ellensúlyozta a realizált devizaárfolyam-nyereség, amely nagyrészt az USA-dollárban denominált értékpapírok év végi árfolyam-értékvesztésének következménye.

18. diagram

Pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség/veszteség

(millió EUR)

19. diagram

Pénzügyi műveletekből származó negyedéves realizált nyereség/veszteség 2021-ben és 2022-ben

(millió EUR)

A nem realizált átértékelési veszteséget az EKB eredménykimutatásában év végi értékvesztési leírás formájában kell elszámolni. 2022-ben ez a leírás 1840 millió €-t tett ki a 2021. évi 133 millió €-val szemben (20. diagram), ami elsősorban a megfelelő hozamok jelentős emelkedéséből következően a saját vagyonalapban és az USA-dollár portfólióban tartott értékpapír-állomány piaci értékcsökkenésének tudható be.

20. diagram

Pénzügyi eszközök és pozíciók értékvesztési leírása

(millió EUR)

2022. december 31-én a Kormányzótanács úgy döntött, hogy 2022-es veszteségek ellensúlyozására 1627 millió €-t felszabadít az EKB pénzügyi kockázatokra képzett céltartalékából (lásd a „Pénzügyi erőforrások” című 1.3.2 pontot).

Az EKB teljes működési ráfordításai, ideértve az értékcsökkenést és a bankjegy-előállítási szolgáltatásokat, 14 millió €-val 1224 millió €-ra csökkentek (21. diagram). A 2021-hez viszonyítva kisebb adat elsősorban a személyi jellegű ráfordítások visszaeséséhez köthető, amelynek forrása a 2022. végi aktuáriusi értékeléshez használt magasabb diszkontrátából következő egyéb hosszú távú juttatásokhoz kapcsolódó aktuáriusi nyereség. Az igazgatási kiadások enyhén emelkedtek, ami a bankfelügyeletben alkalmazott új és továbbfejlesztett informatikai szolgáltatások mellett elsősorban annak tudható be, hogy a pandémiát követően fokozatosan normalizálódott a tevékenység.

A bankfelügyelettel kapcsolatos ráfordításokat teljes egészükben fedezik a felügyelt pénzintézetekre kivetett díjak. Az EKB bankfelügyeleti feladatainak ellátása során felmerülő tényleges ráfordítások alapján a felügyeleti díjakból származó bevétel 2022-ben 594 millió € volt.^[16]

21. diagram

Működési ráfordítások és felügyeleti díjbevétel

(millió EUR)

1.4 Kockázatkezelés

Az EKB tevékenységének meghatározó eleme a kockázatkezelés, amely folyamatos a következő tevékenységek révén: (i) a kockázatok feltárása és értékelése, (ii) a kockázati stratégia és irányelvek felülvizsgálata, (iii) kockázatmérséklő intézkedések meghozatala és (iv) a kockázatok monitorozása, adatszolgáltatása. Minden felsorolt folyamatot hatékony módszertanok, eljárások és rendszerek támogatják.

2. ábra

Kockázatkezelési ciklus

A következő pontokban a kockázatokkal, ezek forrásaival és az alkalmazandó kockázati kontrollrendszerekkel foglalkozunk.

1.4.1 Pénzügyi kockázatok

Az EKB Igazgatósága olyan irányelveket és eljárásokat javasol, amelyekkel az EKB megfelelően megvédhető a rá ható pénzügyi kockázatoktól. Az eurorendszerbeli központi banki szakértőket tömörítő Kockázatkezelési Bizottság (RMC) olyan pénzügyi kockázatok monitorozásában, mérésében és adatszolgáltatásában működik közre, amelyek az eurorendszer mérlegéhez kapcsolódnak; az RMC hatáskörébe tartozik ezenkívül a kapcsolódó módszertanok és feltételrendszerek meghatározása és felülvizsgálata. Ezzel segíti a döntéshozó testületeket abban, hogy biztosítsák az eurorendszer megfelelő védelmét.

A pénzügyi kockázatok az EKB alaptevékenységeiből és a hozzájuk kapcsolódó kitettségekből származnak. Az EKB kockázati profiljának kezelése során művelettípusonként más-más kockázatikontroll-rendszereket és határ­értékeket alkalmazunk, amelyek a különféle portfóliók monetáris politikai vagy befektetési céljait és a műveletbe bevont eszközök kockázati jellemzőit tükrözik.

A kockázatok nyomon követése és értékelése céljából az EKB több, a szakértői által kifejlesztett kockázatbecslő technikára támaszkodik. A technikák közös piaci és hitelkockázati szimulációs keretrendszeren alapulnak. A kockázati mérőszámokat megalapozó legfontosabb modellezési fogalmakat, technikákat és feltevéseket az ágazati normák és a rendelkezésre álló piaci adatok alapján alakítottuk ki. A kockázatokat jellemzően a várható veszteség (ES)^[17] mutatójával számszerűsítjük, amelyet 99%-os konfidenciaszinten egyéves időtávon becslünk. A kockázatokat két módszertannal számítjuk: (i) a számviteli megközelítéssel, amelynek értelmében a kockázati becslések számítása során az EKB átértékelési számláit puffernek tekintjük az összes vonatkozó számviteli szabállyal összhangban; és (ii) a pénzügyi megközelítéssel, amely szerint az átértékelési számlákat nem tekintjük a kockázatszámításkor puffernek. Az EKB emellett egyéb kockázati mérőszámokat is számít eltérő konfidenciaszinteken, érzékenységi és stresszforgatókönyv-elemzéseket készít, valamint a kockázatokról alkotott átfogó kép fenntartása érdekében a kitettségekről és a bevételről hosszabb távú prognózisokat is vizsgál.^[18]

Az EKB összes kockázata megemelkedett az év során. 2022 végén az EKB összes portfóliója együttes pénzügyi kockázatainak a számviteli megközelítés szerint, ES-mutatóval mért értéke, 99%-os konfidenciaszinten, egyéves időtávon 16,0 milliárd €-t tett ki, amely 0,7 milliárd euróval több, mint a 2021 végén becsült kockázatok (22. diagram). A becsült kockázatok emelkedése továbbra is a 2020-ban kezdődő tendenciát követte, tükrözve az EKB monetáris politikai portfólióinak a PEPP és az APP alatti eszközvásárlásoknak betudható megemelkedését.

22. diagram

Teljes pénzügyi kockázat (ES 99%-os számviteli megközelítés)

(milliárd EUR)

A hitelkockázat forrásai az EKB monetáris politikai portfóliói, az euróban denominált saját vagyonalap-portfóliója és nemzetközi tartaléka. Bár a monetáris politikai célból vásárolt értékpapír-állományt értékvesztéssel módosított, amortizált bekerülési értéken mutatjuk ki, és ezért értékesítés híján nincs kitéve a hitelminőség változásához kapcsolódó árváltozásnak, továbbra is ki van téve a hitel-nemteljesítési kockázatnak. Az euróban denominált saját vagyonalapot és a nemzetközi tartalékot piaci árfolyamon kell értékelni, ezért ki van téve a hitel­besorolás változásának és a nemteljesítési kockázatnak. Az előző évhez képest nagyobb lett a hitelkockázat, ami annak tudható be, hogy az PEPP és a APP alatti értékpapír-vásárlások révén bővült az EKB mérlegfőösszege.

A hitelkockázatot elsősorban az elfogadhatósági követelmények, az elvárható gondosságra vonatkozó eljárások és az egyes portfóliók között eltérő határértékek alkalmazásával lehet enyhíteni.

A deviza- és árupiaci kockázatok az EKB deviza- és aranyállományaihoz kapcsolódnak. A devizakockázat 2021-hez viszonyítva stabil maradt.

Az említett eszközök pénzpolitikai szerepére tekintettel az EKB nem fedezi a kapcsolódó deviza- és árukockázatokat, hanem mérsékli őket az átértékelési számlák fenntartásával és az állományoknak a különféle devizanemek és arany közötti diverzifikálásával.

Az EKB nemzetközi tartalékát és az euróban denominált saját vagyonalapját főként rögzített kamatozású értékpapírokba fektetjük, és piaci alapú értékelésből eredő kamatkockázatnak vannak kitéve, mivel értékelésükhöz piaci árakat alkalmazunk. Az EKB nemzetközi tartalékát elsősorban viszonylag rövid lejáratú eszközökbe fektetjük (lásd a „Mérleg” című 1.3.1 pontban a 7. diagramot), a saját vagyonalapban található eszközöknek viszont általában hosszabb a futamideje (lásd a „Mérleg” című 1.3.1 pontban a 9. diagramot). Az említett portfóliók kamatláb­kockázata a számviteli megközelítés szerint mérve 2021-hez képest megemelkedett, ami a piaci helyzet alakulásának tudható be.

Az EKB piaci alapú értékelésből eredő kamatkockázatát eszközallokációs intézkedésekkel és az átértékelési számlákon keresztül mérsékeljük.

További kamatkockázat forrása az EKB eszközein szerzett kamat és a kötelezettségei után fizetett kamat közötti eltérések, amely kihat a bank nettó kamatbevételére. A kockázat nem valamely konkrét portfólióhoz, hanem közvetlenül az EKB teljes mérlegének szerkezetéhez kapcsolódik, különös tekintettel az eszközök, illetve források lejárati és hozamszerkezetei közötti eltérésekre. Az EKB nyereségességére vonatkozó prognózisokkal kísérik figyelemmel, amelyekből kiderül, hogy az EKB – a pénzügyi kockázatokra képzett céltartalékból való felszabadítás, illetve a céltartalékba való átutalás előtt – rövid és középtávon veszteséges lehet, míg hosszú távon várhatóan ismét nyereséges lesz.

Az ilyen fajta kockázatot eszközallokációs intézkedésekkel kezeljük, és nagyságát tovább mérsékli, hogy az EKB mérlegében kamatmentes kötelezettségek is vannak.

A klímaváltozás kockázata az elkövetkező években fokozatosan beépül az EKB kockázatkezelési keretrendszerébe. 2022-ben az eurorendszer elvégezte az eurorendszer mérlegének^[19] első klímastressztesztjét, amely lehetővé tette a kockázat által az EKB mérlegére gyakorolt hatás előzetes megbecslését. A következő években rendszeresen sor kerül az éghajlati stressztesztekre.

1.4.2 Működési kockázat

Az Igazgatóság feladata az EKB működési kockázatkezelésének^[20] (mkk) meghatározása, jóváhagyása és kereteinek meghatározása. Az Igazgatóságot a működésikockázat-kezelést érintő felvigyázói szerepkörének ellátásában a Működési Kockázati Bizottság (ORC) támogatja. Az mkk az EKB irányítási szerkezetének^[21] és gazdálkodási folyamatainak szerves része.

Az mkk-keretrendszer fő célja lehetővé tenni, hogy az EKB teljesítse küldetését és elérje céljait, megvédve eközben az intézmény hírnevét és eszközeit a veszteségtől, visszaéléstől és káreseménytől. Az mkk-keretrendszerben az egyes szakterületek feladata a saját működési kockázataik, incidenseik és kontrollrendszereik meghatározása, értékelése, monitorozása, valamint a megfelelő válaszlépések megtétele és jelentése. A kockázati válaszstratégiákhoz és a kockázatvállalási eljárásokhoz az EKB kockázati toleranciára vonatkozó elvei nyújtanak útmutatást. Ezek olyan ötször ötös kockázati mátrixhoz kapcsolódnak, amely mennyiségi és minőségi kritériumokat alkalmazó hatás- és valószínűségi skálákra épül.

Az EKB egyre összetettebb és összefonódottabb veszélyhelyzetek környezetében üzemel, továbbá napi tevékenysége során is igen sokféle működési kockázattal szembesül. A legtöbb gondot jelentő területek közé sokrétű, nem pénzügyi kockázatok is beletartoznak, amelyek személyekből, rendszerekből, folyamatokból és külső eseményekből erednek. Az EKB ezért olyan eljárásokat vezetett be, amelyek lehetővé teszik a működési kockázatok folyamatos és eredményes kezelését, és a kockázatokra vonatkozó információk döntéshozatalba történő beépítését. Az EKB nagy figyelmet fordít emellett a rugalmasságának a növelésére, tágabb képet alkotva a kockázatokról és a lehetőségekről a fenntarthatósági aspektusokat is figyelembe véve. Válaszadási struktúrákat és készenléti terveket dolgoztunk ki, amelyek bármiféle működési zavar vagy válság esetén biztosítják a kritikus üzletmeneti funkciók folytonosságát.

1.4.3 Üzletviteli kockázat

Az EKB az őt érintő üzletviteli kockázat kezelése érdekében külön Jogkövetési és Szervezetirányítási Irodát tart fenn, amelynek feladata a bank irányítási rendszerének megerősítése az alapvető kockázatkezelési funkció ellátása érdekében.^[22] Feladata az Igazgatóság tevékenységének támogatása, amely az EKB feddhetetlenségének és hírnevének védelmére irányul, az etikus viselkedési normák előmozdítása, valamint az EKB elszámoltathatóságának és átláthatóságának erősítése. Az független Etikai Bizottság a feddhetetlenséggel és helyes üzletvitellel kapcsolatos tanácsokkal és iránymutatásokkal látja el az EKB felsővezető tisztségviselőit, valamint támogatja a Kormányzótanácsot a végrehajtói szinten jelentkező kockázatok megfelelő és koherens kezelésében. Az eurorendszer és az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) szintjén az Etikai és Jogkövetési Bizottság feladata az NKB-k és az illetékes nemzeti hatóságok (INH-k) magatartási keretrendszereinek koherens érvényesítése.

2022 folyamán az EKB kiterjesztette magatartási kockázat kezelési rendszerét az EKB feladatait támogató, külső vállalkozók igénybevételéből eredő kockázatokra is.

2 Az EKB pénzügyi kimutatásai

2.1 Mérleg a 2022. december 31-i fordulónapon

2.2 Eredménykimutatás a 2022. december 31-én záródó évről

Frankfurt am Main, 2023. február 14.
Európai Központi Bank

Christine Lagarde
elnök

2.3 Számviteli irányelvek

A pénzügyi kimutatások megjelenítése, felépítése

Az EKB pénzügyi kimutatásait olyan számviteli irányelvek^[23] szerint állítottuk össze, amelyek az EKB Kormányzótanácsának megítélése szerint megbízható és valós képet adnak a pénzügyi kimutatásokról, kifejezve ugyanakkor a központi banki tevékenység természetét.

Számviteli alapelvek

A következő számviteli alapelveket alkalmaztuk: valódiság, átláthatóság, óvatosság, a mérlegfordulónap után bekövetkezett gazdasági esemény kimutatása, lényegesség, folytonosság, időbeli elhatárolás elve, következetesség és összehasonlíthatóság.

Az eszközök és források kimutatása

Valamely eszköz vagy forrás a mérlegben csak akkor kerül kimutatásra, ha valószínűsíthető, hogy az EKB-nak a jövőben hozzá kapcsolódóan gazdasági haszna vagy ráfordítása keletkezik, ha az eszközzel vagy forrással összekapcsolható minden kockázat, illetve hozadék lényegében átszállt az EKB-ra, valamint az eszköz költsége vagy értéke, illetve a kötelezettség összege megbízhatóan mérhető.

Az elszámolás alapja

A beszámoló készítésénél az EKB a beszerzési értéken alapuló elszámolást alkalmazza azzal a módosítással, hogy a forgalomképes értékpapírok (kivéve a jelenleg monetáris politikai céllal tartott állományt), az arany és egyéb, mérlegben és mérleg alatt nyilvántartott devizaeszközök és -kötelezettségek piaci értéken vannak kimutatva.

A pénzügyi eszközöket és forrásokat érintő tranzakciók az elszámolásuk napjával kerülnek a könyvekbe.

Az azonnali értékpapírügyletek kivételével a devizaalapú pénzügyi instrumentumokban kötött ügyleteket mérleg alatti számlákban, a kötés napján mutatjuk ki. Az elszámolás napjával a mérleg alatti tételeket vissza kell vezetni, és az ügyleteket a mérlegben kell kimutatni. A devizakereskedelem a nettó devizapozíciót az üzletkötés napján érinti, továbbá az eladásból realizált eredményt is az üzletkötés napján számítjuk. A devizaalapú pénzügyi instrumentumok után felhalmozott kamatot, ázsiót és diszázsiót naponta számítjuk és könyveljük, ezek a felhalmozott összegek tehát naponta befolyásolják a devizapozíciót.

Arany- és devizaeszközök, illetve -források

A devizában denominált eszközök és források euróra történő átváltása a mérlegfordulónapon érvényes árfolyamon történik. A bevételek és a ráfordítások átváltása a kimutatás napján érvényes devizaárfolyamon valósul meg. A devizaeszközök és -források átértékelése mind a mérlegben, mind a mérlegen kívül szereplő instrumentumok esetében devizanemenként történik.

A devizaeszközök és -források piaci értékelését az árfolyamváltozás miatti átértékeléstől elkülönítve kell kezelni.

Az aranykészleteket a mérlegforduló napján érvényes piaci árfolyamon kell kimutatni. Az arany esetében nincs megkülönböztetve az ár és a devizaárfolyam szerinti átértékelésből adódó különbözet, értékelésük az unciánkénti euroár alapján történik, amelyet a 2022. december 31-ével záruló évre a 2022. december 30-án érvényes EUR/USD árfolyamból számítunk.

A különleges lehívási jogot (SDR) egy valutakosár alapján definiáljuk, értékét pedig öt főbb devizanem (USA-dollár, euro, kínai renminbi, japán jen és font sterling) árfolyamainak súlyozott összege alapján határozzuk meg. Az EKB SDR-állományát a 2022. december 30-án érvényes EUR/SDR árfolyam alapján konvertáltuk euróra.

Értékpapír

Monetáris politikai célú értékpapír-állomány
A meglevő, monetáris politikai célú értékpapír-állomány kimutatása értékvesztéssel módosított, amortizált bekerülési értéken történik.

Egyéb értékpapír
A forgalomképes értékpapírokat (a jelenleg monetáris politikai céllal tartott állomány kivételével) és hasonló eszközöket vagy a mérlegfordulónapon érvényes piaci középárfolyamon, vagy a vonatkozó hozamgörbe alapján külön-külön kell értékelni. Az értékpapírba ágyazott opciót nem különítjük el értékelési célból. A 2022. december 31-ével záruló évben a 2022. december 30-án érvényes piaci középárfolyamokat alkalmaztuk.

A forgalomképes befektetési alapokat nettó alapon forrásszinten értékeljük át, nettó eszközértéken számolva. A különféle befektetési alapok nem realizált nyeresége, illetve vesztesége között nem alkalmazunk nettósítást.

Az alacsony likviditású részvényeket és az egyéb, állandó befektetésként tartott részvényinstrumentumokat értékvesztéssel módosított bekerülési értéken tartjuk nyilván.

Az eredményelszámolás

A bevételeket és a ráfordításokat a keletkezés, illetve a felmerülés időszakában kell kimutatni.^[24] A deviza-, arany- és értékpapír-eladáson realizált nyereség és veszteség az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A realizált nyereséget, illetve veszteséget az adott eszköz átlagos bekerülési értékének figyelembevételével kell kiszámítani.

A nem realizált nyereség nem kerül bevételként elszámolásra, és közvetlenül egy átértékelési számlára van átvezetve.

A nem realizált veszteséget abban az esetben kell az eredménykimutatásba átvezetni, ha az értéke az év végén meghaladja a megfelelő átértékelési számlán felhalmozott korábbi átértékelési nyereséget. A valamely értékpapírból, devizából vagy aranyból származó nem realizált veszteség nem kerül nettósításra a más értékpapírból, devizából vagy aranyból származó nem realizált nyereséggel szemben. Amennyiben az eredménykimutatásba átvezetett bármely tétel esetében ilyen jellegű nem realizált veszteségek állnak fenn, az adott tétel átlagos bekerülési értéke az év végi deviza-, illetve piaci árfolyamra csökken.

Az értékvesztés hatását az eredménykimutatásban kell megjeleníteni, és a következő években csak abban az esetben vezethető vissza, ha az értékvesztés csökken, és ha ez összefüggésbe hozható az értékvesztés első kimutatása után megfigyelhető valamely eseménnyel.

Az értékpapírokon keletkezett ázsió, illetve diszázsió értékvesztését az értékpapír szerződés szerint hátralévő élettartamára vetítve írjuk le.

Penziós ügyletek

A penziós ügylet olyan művelet, amellyel az EKB visszavásárlási megállapodás alapján eszközöket vásárol vagy ad el, illetve biztosíték fedezete mellett hitelműveletet végez.

A visszavásárlási megállapodás (repó) keretében értékpapírt adunk el készpénzért azzal az egyidejű megállapodással, hogy azt a partnertől egy meghatározott jövőbeli időpontban a megegyezés szerinti áron visszavásároljuk. A repó mint fedezett betét a mérleg forrásoldalán kerül kimutatásra. A megállapodás keretében eladott értékpapírok az EKB mérlegében maradnak.

A passzív visszavásárlási megállapodás (passzív repó) értelmében értékpapírt vásárolunk készpénzért azzal az egyidejű megállapodással, hogy az értékpapírt egy meghatározott jövőbeli időpontban a megegyezés szerinti áron újra eladjuk a partnernek. A passzív repó a mérleg eszközoldalán fedezett hitelként kerül kimutatásra, de nem képezi az EKB értékpapír-állományának részét.

A valamely szakosodott pénzintézet programja keretében lebonyolított penziós ügylet (ideértve az értékpapír-kölcsönzést) csak akkor szerepel a mérlegben, ha az ügylet fedezete készpénz, amelyet továbbra sem fektetnek be.

Mérleg alatti instrumentumok

A devizainstrumentumokat, nevezetesen a határidős devizaügyletet, a devizaswapügylet határidős lábát és más olyan devizainstrumentumot, amely egy devizának egy későbbi időpontban egy másikra történő átváltását foglalja magában, a devizanyereség, illetve -veszteség számítása céljából a nettó devizapozíció részének kell tekinteni.

Az egyes kamatlábak változásától függő instrumentum átértékelése tételenként történik. A tőzsdei határidős nyitott kamatlábkontraktus változó letétének napi ingadozásából származó eredményt az eredménykimutatásban kell elszámolni. A határidős értékpapírügylet értékelését az EKB végzi a megfigyelhető piaci árfolyamok és kamatokat felhasználva, az általánosan elfogadott értékelési módszerek alapján, valamint az elszámolás és az értékelés napjai közötti időszak diszkonttényezői alapján.

Tárgyi eszközök

A tárgyi eszközt – beleértve az immateriális javakat a föld és a műtárgyak kivételével – az értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kell kimutatni. A földet és a műtárgyakat ugyanakkor a bekerülési értéken kell nyilvántartani. Az EKB főépületét az értékcsökkenéssel módosított, amortizált bekerülési értéken kell megjeleníteni. A főépület értékcsökkenésének elszámolásában a költségeket az eszközök hasznos élettartamára vonatkozó becslések alapján kell a megfelelő eszközelemhez rendelni és leírni. Az értékcsökkenés kiszámítása lineáris módszerrel, az eszköz várható hasznos élettartama idejére vetítve történik, amely az eszköz használatba vételét követő negyedévétől indul. A legfontosabb eszközkategóriák hasznos élettartama a következő:

Az EKB jelenleg bérelt irodaházainak fenntartási és karbantartási munkáiból eredő aktivált költség leírási időszakát azoknak az eseményeknek a figyelembevételével kell kiigazítani, amelyek befolyásolják az érintett eszköz várható hasznos élettartamát.

Az EKB évente értékvesztési vizsgálatot végez a főépületén, valamint az irodaépületekhez kapcsolódó használatijog-eszközökön (lásd alább a „Lízing” pontot). Amennyiben olyan értékvesztési mutatót azonosítunk, amely szerint az eszköz értéke csökkent, megbecsüljük a megtérülő értéket. Amennyiben a megtérülő érték kevesebb, mint a nettó könyv szerinti érték, az eredménykimutatásban értékvesztés miatti veszteség kerül rögzítésre.

A 10 000 €-nál kisebb értékű tárgyi eszközöket a beszerzés évében kell leírni.

Azok a tárgyi eszközök, amelyek megfelelnek az aktiválási kritériumoknak, de előállításuk vagy fejlesztésük még folyamatban van, a „Folyamatban lévő beruházás” soron vannak kimutatva. Az eszközök használatba vételével a kapcsolódó költségeket át kell vezetni a megfelelő tárgyi eszköz tételsorba.

Lízing

Minden tárgyi eszközt érintő lízing esetében a kapcsolódó használatijog-eszköz és lízingkötelezettség a lízing kezdőnapján kerül kimutatásra a mérlegben, és előbbi a „Tárgyi eszközök és immateriális javak”, utóbbi pedig a „Vegyes tétel” (kötelezettségek) soron jelenik meg. Amennyiben a lízingek megfelelnek az aktiválási kritériumoknak, de az érintett eszköz előállítása vagy fejlesztése még folyamatban van, akkor a lízing kezdőnapja előtt felmerülő költségek a „Folyamatban lévő beruházás” soron vannak kimutatva. A kapcsolódó használatijog-eszköz és lízingkötelezettséget ki kell mutatni a megfelelő tárgyi eszköz tételsorban, amint az eszköz használatra készen áll (lízing kezdőnapja).

A használatijog-eszközöket értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kell kimutatni. Emellett az irodaépületekhez kapcsolódó használatijog-eszközöket értékvesztéssel kell módosítani (az éves értékvesztési vizsgálatokkal kapcsolatban lásd fentebb a „Tárgyi eszközök” pontot). Az értékcsökkenés kiszámítása lineáris alapon történik, a kezdőnaptól a használatijog-eszköz hasznos élettartamának vége vagy a lízingfutamidő vége közül a korábbi időpontig.

A lízingkötelezettség mérése kezdetben a (kizárólag lízingkomponenseket tartalmazó) jövőbeli lízingfizetések jelenértékén történik, amelyet az EKB járulékos kamatlábával kell diszkontálni. A lízingkötelezettséget ezt követően amortizált bekerülési értéken, az effektív kamatláb módszer alkalmazásával kell mérni. A kapcsolódó kamatráfordítások az eredménykimutatás „Egyéb kamatráfordítás” során kerülnek feltüntetésre. Amennyiben a jövőbeli lízingfizetések egy index változása vagy a meglévő szerződés egyéb újraértékelése miatt módosulnak, a lízingkötelezettséget újra kell értékelni. Minden ilyen újraértékelés után ki kell igazítani a használatijog-eszköz könyv szerinti értékét.

A rövid távú, legfeljebb 12 hónapos lízingeket és a kis értékű, 10 000 € alatti lízingelt eszközöket (a tárgyi eszközök megjelenítésének küszöbértékével összhangban) ráfordításként kell kimutatni az eredménykimutatásban.

Az EKB volt munkavállalóinak fizetett juttatások, egyéb hosszú távú juttatások és végkielégítések

Az EKB járadékkal meghatározott nyugdíjrendszert alkalmaz a munkavállalók, az Igazgatóság tagsága és az EKB alkalmazásában álló felügyeleti testületi tagok részére.

A rendszer finanszírozása a hosszú távú munkavállalói juttatások alapjában tartott eszközökkel történik. Az EKB, illetve a munkavállalók kötelező járulékának mértéke a nyugdíjrendszer járadékkal meghatározott pillérében jelenik meg. A munkavállalóknak lehetőségük van további önkéntes befizetésre egy járulékkal meghatározott pillérbe, amivel kiegészítő járadékra szerezhetnek jogosultságot.^[25] Utóbbi összegét az önkéntes befizetések összege határozza meg a rajtuk keletkező befektetési hozammal együtt.

Az EKB igazgatósági tagjainak és az EKB által alkalmazott felügyeleti testületi tagoknak a munkaviszonyuk megszűnése utáni és egyéb hosszú távú juttatások esetében felosztó-kirovó rendszer van érvényben. A munkavállalók esetében a nyugdíj kivételével a munkaviszony megszűnése utáni juttatásokra, az egyéb hosszú távú juttatásokra és a végkielégítésekre szintén a felosztó-kirovó rendszer vonatkozik.

Járadékkal meghatározott nettó kötelezettség
A járadékkal meghatározott nyugdíjrendszerekkel – így az egyéb hosszú távú juttatásokkal és a végkielégítésekkel – kapcsolatos, a mérleg (forrásoldal) „Vegyes tétel” során kimutatott kötelezettség annak a járadékkal meghatározott kötelezettségnek a mérlegfordulónapon fennálló jelenértékével egyenlő, miután levonjuk belőle a kötelezettség finanszírozásához használt nyugdíjrendszereszközök valós értékét.

A járadékkal meghatározott kötelezettséget évről évre független aktuárius számítja ki a halmozott jogosultság (projected unit credit) módszerrel. Jelenértékét úgy számítják, hogy a jövőbeni pénzáramlások becsült értékét diszkontálják kiváló besorolású, euróban vezetett, az adott kötelezettséghez hasonló lejárati idejű vállalati kötvények mérlegfordulónapi piaci hozamából számított rátával.

Az aktuáriusi nyereség és veszteség keletkezhet a tapasztalaton alapuló kiigazításokból (ahol a tényleges eredmények eltérnek a korábbi aktuáriusi feltevésektől) és az aktuáriusi feltevések módosulásából.

A járadékkal meghatározott kötelezettség nettó költsége
A járadékkal meghatározott rendszer nettó költsége részekre bontva egyrészt az eredménykimutatásban, másrészt pedig a mérlegben a munkaviszony megszűnése utáni juttatásokhoz kapcsolódó újraértékelt állományokat tartalmazó „Átértékelési számlák” soron kerül kimutatásra.

Az eredménykimutatásban szereplő nettó összeg a következő tételekből áll:

1. az év folyamán felhalmozódó, meghatározott összegű járadékok folyó szolgálati költsége;
2. a meghatározott összegű járadékoknak a nyugdíjrendszer változásából eredő múltbeli szolgálati költsége;
3. a járadékkal meghatározott nettó kötelezettség diszkontrátán számított nettó kamata;
4. egyéb hosszú távú juttatásokhoz és az esetleges távlatibb jellegű végkielégítésekhez kapcsolódó újraértékelések teljes kimutatása.

Az „Átértékelési számlák” soron kimutatott nettó összeg a következő tételekből áll:

1. a járadékkal meghatározott kötelezettségből eredő aktuáriusi nyereség, illetve veszteség;
2. a nyugdíjrendszer eszközei utáni tényleges megtérülés a járadékkal meghatározott nettó kötelezettség utáni nettó kamatban foglalt összegek levonásával;
3. a maximális felső eszközhatár hatásának bármilyen változása, kivéve a nettó járadékfizetési kötelezettség utáni nettó kamatban foglalt összegeket.

A fenti összegeket évente független aktuárius értékeli, hogy megállapítsa a pénzügyi kimutatásokban szereplő megfelelő kötelezettséget.

KBER-en/eurorendszeren belüli követelések, ill. kötelezettségek

A KBER-en belüli követelések, ill. kötelezettségek elsősorban a határon átnyúló, Európai Unión (EU) belüli, euro jegybankpénzben elszámolt átutalásokból keletkeznek. Ezeket az ügyleteket többnyire a lakossági szektor (pl. hitelintézet, vállalat, magánszemély) kezdeményezi. A TARGET2-ben (transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszer) elszámolt ügyletek az EU központi bankjainak TARGET2-számláin bilaterális követelések, illetve kötelezettségek létrejöttét eredményezik. A kétoldalú számlaegyenlegeket naponta nettósítják, és átadják az EKB-nak, végül egy adott nemzeti központi banknak (NKB) csak az EKB-val szemben áll fenn egyetlen nettó bilaterális pozíciója. Az EKB által lebonyolított és a TARGET2-ben elszámolt fizetési tranzakciók is befolyásolják a nettó bilaterális pozíciót. Az EKB könyveiben ezek a pozíciók az adott NKB-nak a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) többi részével szemben fennálló nettó követelését, ill. kötelezettségét mutatja. Az eurorendszeren belüli NKB-knak a TARGET2 kapcsán az EKB-val szemben felmerülő követeléseit, illetve kötelezettségeit, valamint az egyéb, eurorendszeren belüli, euróban vezetett állományokat (pl. az EKB által az NKB-k közti évközi nyereségfelosztás, ha van ilyen) az EKB mérlegében vagy az „Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) követelések”, vagy az „Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) kötelezettségek” soron, egyetlen nettó eszköz-, illetve kötelezettségpozícióként kell kimutatni. Az euroövezeten kívüli NKB-knak az EKB-val szemben a TARGET2-ben való részvételből^[26] eredő, KBER-en belüli egyenlegeit az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” soron kell kimutatni.

Azok az eurorendszeren belüli egyenlegek, amelyek az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származnak, „Az eurobankjegyek eurorendszerbeli elosztásával kapcsolatos követelések” soron egyetlen nettó eszközként vannak feltüntetve (lásd alább a „Forgalomban lévő bankjegyek” pontot).

Azok az eurorendszeren belüli egyenlegek, amelyek az eurorendszerhez csatlakozó NKB-k nemzetközi tartalékának az EKB részére történő átadásából származnak, euróban vannak denominálva, és a „Nemzetközi tartalék átadásának megfelelő kötelezettségek” soron vannak kimutatva.

Forgalomban lévő bankjegyek

Az eurorendszer tagjai – az EKB és az euroövezet nemzeti központi bankjai – eurobankjegyeket bocsátanak ki.^[27] A forgalomban lévő eurobankjegyek összértékét a bankjegy elosztási kulcs alapján, minden hónap utolsó munkanapján osztják rá az eurorendszer központi bankjaira.^[28]

Az EKB-ra a forgalomban lévő eurobankjegy-állomány összértékének 8%-a van ráosztva, amely a mérleg forrásoldalán, a „Forgalomban lévő bankjegyek” soron szerepel. A teljes eurobankjegy-kibocsátásban fennálló EKB-részesedést az NKB-kkal szembeni követelések fedezik. Ezeket a kamatozó követeléseket^[29] „Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések” tételben kell feltüntetni (lásd fentebb a „KBER-en/eurorendszeren belüli követelések, illetve kötelezettségek” című pontot). A követeléseken keletkező kamatbevételt az eredménykimutatás „Eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származó kamatbevétel” során kell kimutatni.

Évközi nyereségfelosztás

Az EKB – amennyiben nincs ellenkező értelmű kormányzótanácsi határozat – előzetes nyereségfelosztással a következő év januárjában kioszt egy összeget, amely megegyezik az EKB-nak a forgalomban lévő eurobankjegyekből, valamint a monetáris politikai célú értékpapír-állományból származó jövedelmeinek az összegével; a monetáris politikai célú értékpapírokat a következő programokban vásárolja: (i) értékpapírpiaci program,(ii) harmadik fedezett kötvényvásárlási program, (iii) eszközfedezetű értékpapír-vásárlási program, (iv) közszektort érintő vásárlási program és (v) pandémiás vészhelyzeti vásárlási program.^[30] Bármely ilyen döntés az Igazgatóság által előkészített indoklással ellátott becslés alapján abban az esetben kerül meghozatalra, ha a Kormányzótanács arra számít, hogy az EKB-nál összességében éves veszteség keletkezik, vagy az éves nyeresége kisebb lesz, mint ez a jövedelem. A Kormányzótanács dönthet úgy is, hogy részben vagy egészben átutalja a pénzügyi kockázatokra képzett céltartalékba. A Kormányzótanács továbbá határozhat úgy, hogy a forgalomban lévő eurobankjegyekből származó, januárban felosztandó jövedelmét csökkenti az eurobankjegyek kibocsátásából és kezeléséből az EKB-ra háruló költségekkel.

A mérlegfordulónap után bekövetkezett gazdasági események

Az eszközök és források értékét korrigáljuk azokkal az eseményekkel, amelyek a mérlegforduló napja és azon nap közé esnek, amelyen az EKB Igazgatósága engedélyezi a bank Éves beszámolójának a kormányzótanácsi jóváhagyásra való beterjesztését, amennyiben ezek az események lényegesen befolyásolják az eszközöknek, illetve a forrásoknak a mérlegforduló napján fennálló állapotát.

A mérlegfordulónap után bekövetkező olyan fontos gazdasági események, amelyek nem befolyásolják a mérlegfordulónapi eszköz- és forrásállományokat, a részletező pontokban vannak feltüntetve.

A számviteli irányelvek módosulása

2022-ben nem módosultak az EKB által alkalmazott számviteli irányelvek.

Egyéb kérdések

A KBER-alapokmány 27. cikkével összhangban, valamint a Kormányzótanács ajánlása alapján az Európai Unió Tanácsa ötéves időtartamra, a 2022. pénzügyi év végéig jóváhagyta a Baker Tilly GmbH & Co. KG Wirtschaftsprüfungsgesellschaft, Düsseldorf (Német Szövetségi Köztársaság) vállalatnak az EKB független könyvvizsgálójaként való kinevezését. Ez az ötéves időszak további két pénzügyi évvel meghosszabbítható.

2.4 A mérlegsorokat részletező pontok

1. pont – Aranykészletek és aranykövetelések

2022. december 31-én az EKB tulajdonában 16 229 522 uncia színarany^[31] volt, amelynek a piaci értéke 27 689 millió € (2021: 26 121 millió €). 2022 során nem volt aranyművelet, így az EKB készletei a 2021. december 31-i szinthez képest nem változtak. Az aranyállomány euróban kifejezett értéke az euróban denominált piaci aranyárfolyam emelkedése miatt megnőtt (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „Arany- és devizaeszközök, illetve -források” című pontját és az „Átértékelési számlák” című 15. részletező pontot).

2. pont – Euroövezeten kívüli és euroövezeti rezidensekkel szembeni követelések devizában

2.1 pont – Az IMF-fel szembeni követelések

Ez a tétel az EKB SDR-állományát mutatja, amely 2022. december 31-én 1759 millió € volt (2021: 1234 millió €). A követelés a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) fennálló, kétirányú, önkéntes SDR-adásvételi megállapodásból ered, amelynek értelmében az IMF-et felhatalmazták, hogy minimális és maximális állományszintek között az EKB nevében SDR-kereskedést folytasson euro ellenében. A számviteli kimutatásban az SDR-t devizanemként kell kezelni (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „Arany- és devizaeszközök, illetve -források” című pontját). Az EKB SDR-állománya 2022-ben főként egy olyan ügylet révén bővült, amelyet az említett önkéntes kereskedési megállapodás keretében zajlott.

2.2 pont – Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök; euroövezeti rezidensekkel szembeni követelések devizában

A két mérlegsor a bankokkal szembeni követelésekből, devizahitelekből, USA-dollárban, japán jenben és kínai renminbiben denominált értékpapír-befektetésekből áll.

Az említett tételek összértéke 2022-ben elsősorban azért nőtt, mert az USA-dollár felértékelődött az euróval szemben.

Az EKB nettó devizaállománya^[32] a következőket tartalmazza:

2022-ben nem került sor devizaintervencióra.

3. pont – Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni követelések euróban

3.1 pont – Bankokkal szembeni követelések/kötelezettségek, értékpapír-befektetések, hitelek

2022. december 31-én ebben a tételben nem szerepelt egyenleg, míg 2021 végén 3070 millió € követelést tartalmazott, amely az eurorendszer és az euroövezeten kívüli központi bankok közötti likviditási hitelkeret-megállapodáshoz kapcsolódott.^[33]

4. pont – Euroövezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések euróban

2022. december 31-én a tétel euroövezetbeli rezidenseknél vezetett folyószámlákat tartalmazott 12 millió € értékben (2021: 38 millió €).

5. pont – Euroövezeti rezidensek értékpapír-állományai euróban

5.1 pont – Monetáris politikai célú értékpapír-állomány

A tétel 2022. december 31-én az EKB-nak azon értékpapír-állományát tartalmazta, amely az értékpapírpiaci program (SMP), a harmadik fedezettkötvény-vásárlási programot (CBPP3), az eszközfedezetű értékpapír-vásárlási program (ABSPP), a közszektort érintő vásárlási program (PSPP) és a pandémiás veszélyhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében került a tulajdonába.

Az első és a második fedezettkötvény-vásárlási program (CBPP1 és CBPP2) alatti valamennyi értékpapír-állomány 2022 folyamán lejárt, így 2022. december 31-én az EKB-nak és az euroövezeti NKB-knak nem volt ilyen állományuk.

Az eurorendszer 2022 első negyedévében átlagosan havi 20 milliárd €-s ütemben folytatta az eszközvásárlási program (APP)^[34] alatti nettó vásárlást. 2022 márciusában a Kormányzótanács úgy határozott,^[35] hogy a nettó eszközvásárlást áprilisban 40 milliárd €-ra, májusban 30 milliárd €-ra, júniusban pedig 20 milliárd €-ra módosítja, míg 2022 júniusában úgy döntött, hogy 2022. július 1-jétől megszünteti az APP alatti nettó^[36] eszközvásárlásokat. A Kormányzótanácsnak^[37] az a szándéka, hogy 2023. február végéig továbbra is teljes egészében újra befekteti a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést. Az APP-portfólió ezután egyenletes és kiszámítható ütemben csökken, mivel az eurorendszer a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket nem fekteti be újra teljes egészében. A csökkenés 2023. június végéig havonta átlagosan 15 milliárd € lesz, majd ütemét az idő előrehaladtával párhuzamosan határozzuk meg. A Kormányzótanács rendszeresen újraértékeli az APP-portfólió csökkentésének ütemét azért, hogy fennmaradjon az összhang az átfogó monetáris politikai stratégiával és alapállással, hogy megőrizze a piac működését, és hogy szilárd ellenőrzést tartson fenn a rövid távú pénzpiaci feltételek felett.

Ezenkívül az eurorendszer 2022 első negyedévében – a Kormányzótanács 2021. decemberi döntése nyomán^[38] – folytatta a PEPP alatti nettó eszközvásárlásait^[39], bár kisebb ütemben, mint az előző negyedévben. Ugyanennek a határozatnak az alapján a nettó PEPP-vásárlásokat 2022. március végén leállítottuk. A Kormányzótanács legalább 2024 végéig kívánja folytatni a PEPP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztések teljes egészében való újrabefektetését. A Kormányzótanács az újrabefektetés során továbbra is idő, eszközosztály és joghatóság tekintetében rugalmasan jár el, hogy elhárítsa a monetáris politika transzmissziós mechanizmusát a pandémiával kapcsolatban fenyegető kockázatokat. A PEPP-portfólió jövőbeli kifutását úgy kezeljük, hogy elkerüljük a megfelelő monetáris politikai iránnyal való interferenciát.

A programok keretében vásárolt értékpapír-állományokat értékvesztéssel módosított, amortizált értéken kell kimutatni (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” „Értékpapír” című pontját).

Az EKB értékpapír-állományának amortizált bekerülési költsége és piaci értéke^[40] (amely nem szerepel a mérlegben és az eredménykimutatásban, hanem csak összehasonlításképpen közöljük) a következő:

Az EKB értékpapír-állományainak amortizált bekerülési költsége az év során a következőképpen módosult:

A Kormányzótanács rendszeresen megvizsgálja a programokban beszerzett értékpapír-állományokhoz kapcsolódó pénzügyi kockázatokat.

Ezzel összefüggésben évente végzünk értékvesztési vizsgálatot az év végi adatok felhasználásával; az eredményeket a Kormányzótanács hagyja jóvá. A tesztek keretében az értékvesztési mutatókat minden egyes programnál külön-külön értékeljük. Ott, ahol értékvesztési mutatókat figyelünk meg, további elemzéssel ellenőrizzük, hogy a tranzakciókban részt vevő értékpapírokhoz kötődő pénzmozgást nem befolyásolta-e értékvesztési esemény. Az idei értékvesztési vizsgálatok alapján a monetáris politikai portfólióban tartott értékpapírokon 2022-ben az EKB nem könyvelt el veszteséget.

Az eurorendszer értékpapír-állományainak amortizált bekerülési költsége a következő:

6. pont – Eurorendszeren belüli követelések

6.1 pont – Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések

Ez a tétel az EKB-nak az euroövezetbeli NKB-kkal szembeni azon követelését tartalmazza, amely az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származik (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „Forgalomban lévő bankjegyek” című pontját), és 2022. december 31-én 125 763 millió €-t tett ki (2021: 123 551 millió €). Az utánuk fizetett kamatot naponta számítják az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleteinek tendereiben alkalmazott legújabb kamatláb alapján (lásd „Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származó kamatbevétel" című 23.2 pontot).

7. pont – Egyéb eszközök

7.1 pont – Tárgyi eszközök és immateriális javak

Az alábbi tételek tartoztak ide:

Az EKB főépületével és használatijog-eszközként nyilvántartott irodaépületeivel kapcsolatban év végén értékvesztési vizsgálatot tartottunk, és nem állapítottunk meg értékvesztést.

7.2 pont – Egyéb pénzügyi eszközök

Ez a tétel elsősorban az EKB sajáttőke-portfóliójából áll, amely túlnyomórészt az EKB pénzügyi forrásainak befektetéseit tartalmazza, nevezetesen a befizetett tőkét, valamint az általános tartalékalapba és a pénzügyi kockázati céltartalékba átvezetett összegeket. Beletartozik továbbá 3211 részvény a Nemzetközi Fizetések Bankjában (BIS), 42 millió € bekerülési költséggel, valamint egyéb euróban vezetett folyószámlák.

A tétel elemei:

A tétel 2022-es nettó értéke elsősorban az EKB saját vagyonalap-portfóliójába történő befektetésnek tudható be, amelynek összértéke megegyezik az EKB pénzügyi kockázati céltartalékába 2021-ben átutalt összeggel, valamint az euroövezeti NKB-k által az EKB tőkéjében való megnövekedett jegyzésük második részlete miatt 2022-ben befizetett összeggel (lásd a „Saját tőke” című 16. pontot). A tétel emelkedését nagyrészt ellensúlyozta az EKB saját vagyonalap-portfóliójában vezetett értékpapírok piaci értékének csökkenése.

7.3 pont – Mérleg alatti instrumentumok átértékelési különbözete

Ez a tétel a 2022. december 31-én fennálló devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek értékelési változásaiból áll (lásd a „Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek” című 20. pontot). A 783 millió €-s értékelési különbözet (2021: 620 millió €) abból adódik, hogy a tranzakciókat a mérlegfordulónapon érvényes árfolyamon váltjuk át euróra, amely eltér attól az euroértéktől, amelyet a tranzakcióknak az adott deviza mérlegfordulónapi átlagos bekerülési árfolyamán történő átváltásával kapunk (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „Mérleg alatti instrumentumok” és „Arany- és devizaeszközök, illetve -források” című pontjait).

7.4 pont – Aktív időbeli elhatárolások

A tétel az alábbi elemeket tartalmazta:

2022. december 31-én a tétel legnagyobb eleme a pénzügyi instrumentumokon felhalmozódott kamat, amely főként az értékpapír-állományon felhalmozódott kamatot foglalja magában, beleértve a megvásárlás időpontjában kifizetett fennmaradó kamatot (lásd a „Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, euroövezeten kívüli hitelek és egyéb euroövezeten kívüli eszközök és euroövezetbeli rezidensekkel szembeni devizakövetelések” című 2.2 pontot, az „Euroövezeti rezidensek euróban denominált értékpapírjai” című 5. pontot és az „Egyéb pénzügyi eszközök” című 7.2 pontot).

Szintén magában foglalta az euroövezeti NKB-k által a TARGET2 egyenlegek után 2022 decemberében befizetendő felhalmozott kamatkövetelést (lásd az „Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) kötelezettségek” című 12.2 pontot), valamint az euroövezeti NKB-kkal szemben 2022 utolsó negyedévében felhalmozódott kamatkövetelést, amely az EKB-nak az eurorendszeren belüli eurobankjegy-elosztásához kapcsolódik (lásd „Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések” című 6.1 pontot). Ezeket az összegeket 2023 januárjában számolták el.

A felügyeleti feladatokkal kapcsolatos felhalmozódott jövedelem megegyezik a 2022-es díjfizetési időszakra beszedendő felügyeleti díjjal. Ez az összeg 2023-ban kerül beszedésre (lásd a „Díjakból, jutalékokból eredő nettó bevétel/ráfordítás” című 26. pontot).^[41]

A tétel ezenfelül magában foglalja (i) vegyes előzetes kifizetéseket; (ii) az eurorendszer közös beruházásaiból származó felhalmozott bevételt (lásd az „Egyéb bevétel” című 28. pontot); és (iii) az egyéb pénzügyi eszközökön és forrásokon felhalmozódott kamatbevételt.

7.5 pont – Vegyes tétel

Ez a tétel 2022. december 31-én 438 millió €-t tett ki (2021: 749 millió €), és főként a 2022. december 31-én fennálló devizaswapügyletekhez és határidős devizaügyletekhez kapcsolódó 349 millió € értékű (2021: 573 millió €) állományokat tartalmazza (lásd a „Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek” című 20. pontot). Az egyenlegek abból adódtak, hogy a szóban forgó tranzakciókat az illető devizanem mérlegfordulónapi átlagos költsége szerint váltjuk át euróra, nem pedig az ügylet eredetileg rögzített euroértékén (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „Mérleg alatti instrumentumok” című pontját).

8. pont – Forgalomban lévő bankjegyek

Ez a tétel az EKB-nak a teljes forgalomban lévő eurobankjegy-állományból való (8%-os) részesedését tartalmazza (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „Forgalomban lévő bankjegyek” című pontját). Összege 2022. december 31-én 125 763 millió € volt (2021: 123 551 millió €).

9. pont – Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb kötelezettségek euróban

Az eurorendszer központi bankjai úgy is elfogadhatnak készpénzfedezetet a PSPP és az állami szektorbeli PEPP értékpapír-kölcsönzési konstrukcióiban, hogy nincs újrabefektetési kötelezettségük. Az EKB esetében egy szakosodott intézmény közvetítésével zajlanak a műveletek.

Az ilyen, euroövezeti hitelintézetekkel készpénzfedezet ellenében végrehajtott kölcsönügyletek 2022. december 31-én fennálló értéke 17 734 millió €-t tett ki (2021: 9473 millió €). A fedezetként kapott készpénzt TARGET2-számlákra utaltuk át. Mivel a mérlegfordulón a készpénz nem került befektetésre, a tranzakciók a mérlegben kerültek kimutatásra (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „Penziós ügyletek” című pontját).^[42]

10. pont – Egyéb euroövezetbeli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban

10.1 pont – Államháztartás

Ez a tétel 2022. december 31-én 48 520 millió € volt (2021: 3200 millió €), és magában foglalta az európai stabilitási mechanizmus (ESM) és az európai pénzügyi stabilizációs eszköz (EFSF) betéteit. A KBER-alapokmány 21. cikke alapján „az EKB fiskális megbízottként tevékenykedhet” „az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok, a tagállamok központi kormányzata, regionális vagy helyi közigazgatási szervei, közjogi testületei, egyéb közintézményei vagy közvállalkozásai részére”.

10.2 pont – Egyéb kötelezettségek

Ez a tétel a TARGET2-EKB komponensen keresztül a TARGET2-höz kapcsolódó euroövezeti^[43] kiegészítő rendszerek egyenlegeit tartalmazza, és 2022. december 31-én 15 343 millió €-t tett ki (2021: 4404 millió €).

11. pont – Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban

A tétel az alábbi elemeket tartalmazta:

2022. december 31-én ennek a tételnek a legnagyobb elemét a következők alkotják: az euroövezeten kívüli NKB-knak az EKB-val szembeni TARGET2-egyenlegei (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „KBER-en/eurorendszeren belüli követelések/kötelezettségek” című pontját) és a TARGET2-EKB-tagrendszeren keresztül a TARGET2-höz kapcsolódó, euroövezeten kívüli kiegészítő rendszerek. A 2022-es állománycsökkenés az euroövezeten kívüli kiegészítő rendszerek kisebb egyenlegeinek felel meg.

A tétel magában foglalt az EU hitelfelvételi és hitelnyújtási műveleteinek igazgatásához kapcsolódó egyenlegeket, ahol az EKB az Európai Bizottság fiskális megbízottjaként jár el (lásd a „Hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletek igazgatása” című 21. pontot).

Idetartozott még a nem euroövezeti hitelintézetekkel folytatott PSPP és közszektorbeli PEPP-értékpapír-kölcsönügyletek állománya, amelyben a tranzakciók fedezete készpénz volt, és TARGET2-számlákra utalták át (lásd az „Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek” című 9. pontot).

A tétel fennmaradó részét a Federal Reserve System rendszerrel kötött állandó, kölcsönös devizamegállapodásból származó egyenleg alkotja. A megállapodás értelmében a Federal Reserve Bank of New York swapügyleteken keresztül USA-dollárt bocsát az EKB rendelkezésére abból a célból, hogy az eurorendszer partnerkörét rövid lejáratú, dolláralapú forrással lássa el. Az EKB ezzel párhuzamosan back-to-back swapügyleteket köt az euroövezeti NKB-kkal, amelyek a kapott forrásból USA-dollárban denominált likviditásnyújtó műveleteket bonyolítanak le penziós ügyletek révén az eurorendszerbeli partnerekkel. Az egymást közvetlenül követő (back-to-back) swapügyletek az EKB és az euroövezeti NKB-k között eurorendszeren belüli követeléseket/kötelezettségeket eredményeznek. Ezenkívül a Federal Reserve Bank of New York és az euroövezeti NKB-kkal végrehajtott swapügyletek határidős követeléseket, illetve kötelezettségeket eredményeznek, amelyek mérlegen kívül kerülnek kimutatásra (lásd a „Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek” című 20. pontot).

12. pont – Eurorendszeren belüli kötelezettségek

12.1 pont – Devizatartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek

Ide az EKB-nak az euroövezeti nemzeti központi bankokkal szembeni kötelezettségei tartoznak, amelyek abból erednek, hogy az érintett központi bankok az eurorendszerhez való csatlakozásukkor devizatartalékot adnak át az EKB-nak. A KBER-alapokmány 30. cikke 2. bekezdésének megfelelően a hozzájárulások mértéke rögzítve van, mégpedig az NKB-knak az EKB jegyzett tőkéjéből való részesedései arányában. 2022-ben nem volt változás.

A kötelezettségek kamatozását naponta határozzák meg az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveletekre vonatkozó tendereljárásaiban alkalmazott legfrissebb rendelkezésre álló, az aranykomponens nulla hozama alapján kiigazított kamatláb alapján (lásd „Az NKB-knak az átadott nemzetközi tartalék utáni követeléseire fizetett kamat” című 23.3 pontot).

12.2 pont – Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) kötelezettségek

Ez a tétel 2022-ben túlnyomórészt az euroövezetbeli NKB-knak az EKB-val szembeni TARGET2-egyenlegeit tartalmazta (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „KBER-en/eurorendszeren belüli követelések, illetve kötelezettségek” című pontját).

A nettó TARGET2-kötelezettség csökkenése elsősorban azoknak a pénzbeáramlásoknak volt tulajdonítható, amelyek forrása (i) az ESM és az EFSF magasabb betétei (lásd az „Államháztartás” című 10.1 pontot) és (ii) a TARGET2-EKB-tagrendszeren keresztül a TARGET2-höz kapcsolódó, euroövezeten kívüli kiegészítő rendszerek magasabb egyenlegei (lásd az „Egyéb kötelezettségek” című 10.2 pontot). A fenti tényezők hatását részben ellensúlyozták a pénzáramlások, amelyek forrása (i) a TARGET2-EKB-tagrendszeren keresztül a TARGET2-höz csatolt euroövezeten kívüli kiegészítő rendszerek kisebb állományai (lásd az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 11. pontot), valamint (ii) a PEPP és az APP szerinti nettó értékpapír-vásárlások, amelyeket a TARGET2 számlákon keresztül számoltak el (lásd az „Euroövezeti rezidensek euróban denominált értékpapírjai” című 5. pontot).

Az euroövezetbeli NKB-k EKB-val szembeni TARGET2-pozícióinak kamatozását – a USD-alapú likviditásbővítő műveletekhez kapcsolódó egymást közvetlenül követő (back-to-back) swapokból származó követelés-, illetve kötelezettségállományok kivételével – naponta számítjuk ki azon a legfrissebb rendelkezésre álló kamatlábon, amelyet az eurorendszer az irányadó refinanszírozási tenderműveleteiben alkalmaz.

2021-ben ebbe a tételbe tartozik az EKB évközi nyereségfelosztása kapcsán az NKB-knak fizetendő összeg is. Ami a 2022-es évet illeti, a Kormányzótanács az EKB tárgyévi pénzügyi eredményére való tekintettel úgy döntött, hogy a forgalomban levő bankjegyekből származó bevétel teljes összegét, valamint az SMP, APP és a PEPP keretében vásárolt értékpapír-állományból származó bevételt megtartja (lásd az „Előzetes nyereségfelosztás” című 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „Előzetes nyereségfelosztás” című pontját). Ezért 2022 végén nem volt esedékes kapcsolódó összeg.

13. pont – Egyéb kötelezettségek

13.1 pont – Mérleg alatti instrumentumok átértékelési különbözete

Ez a tétel elsősorban a 2022. december 31-én fennálló devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek értékelési változásaiból áll (lásd a „Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek” című 20. pontot). A 430 millió €-s értékelési különbözet (2021: 568 millió €) abból adódik, hogy a tranzakciókat a mérlegfordulónapon érvényes árfolyamon váltjuk át euróra, amely eltér attól az euroértéktől, amelyet a tranzakcióknak az adott deviza mérlegfordulónapi átlagos bekerülési árfolyamán történő átváltásával kapunk (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „Mérleg alatti instrumentumok” és „Arany- és devizaeszközök, illetve -források” című pontjait).

13.2 pont – Passzív időbeli elhatárolások

A tétel az alábbi elemeket tartalmazta:

2022. december 31-én ez a sor két fő tételt foglalt magában: a TARGET2-állományok után az NKB-knak 2022 decemberére fizetendő kamat (lásd az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni eurokötelezettségek” című 11. pontot és az „Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) kötelezettségek” című 12.2 pontot), valamint az euroövezeti NKB-knak 2022-re fizetendő felhalmozódott kamat, amely az EKB-nak átadott nemzetközi tartalékból keletkezett követeléseken keletkezett (lásd a „Nemzetközitartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek” című 12.1 pontot). Ezeket az összegeket 2023 januárjában számolták el.

13.3 pont – Vegyes tétel

Ez a tétel 2022. december 31-én 1562 millió € volt (2021: 2277 millió €). A 2022. december 31-én fennálló devizaswapügyletekhez és devizában denominált határidős ügyletekhez kapcsolódó egyenlegeket tartalmazott, 974 millió € értékben (2021: 535 millió €) (lásd a „Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek” című 20. pontot). Az egyenlegek abból adódtak, hogy a szóban forgó tranzakciókat az illető devizanem mérlegfordulónapi átlagos költsége szerint váltjuk át euróra, nem pedig az ügylet eredetileg rögzített euroértékén (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „Mérleg alatti instrumentumok” című pontját).

A tétel 141 millió €-s lízingkötelezettséget is tartalmazott (2021: 175 millió €) (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „Lízing” című pontját).

Idetartozik még az EKB járadékkal meghatározott nettó kötelezettsége is, amely a munkavállalóknak, igazgatósági tagoknak és az EKB által alkalmazott felügyeleti testületi tagoknak munkaviszonyuk megszűnése után fizetett juttatásokból, valamint egyéb hosszú távú juttatásokból^[44] ered. Az EKB munkavállalóinak a végkielégítése szintén része a tételnek.

Az EKB munkaviszony megszűnését követő juttatásai, egyéb hosszú távú juttatások és végkielégítések

Mérleg
A mérlegben a „Vegyes tétel” (kötelezettségek) soron kimutatott összegek, amelyek a munkaviszony megszűnése utáni, valamint egyéb hosszú távon biztosított juttatásokat és munkavállalói végkielégítéseket tükröznek, a következők:

A munkavállalókkal szemben 2022-ben fennálló járadékkal meghatározott kötelezettség 1947 millió €-s (2021: 3165 millió €) jelenértéke a nyugdíjon kívüli, volt munkavállalóknak fizetett juttatásokhoz, egyéb hosszú távú juttatásokhoz és a munkavállalói végkielégítésekhez kapcsolódóan 233 millió € (2021: 373 millió €), a nem tőkefedezeti rendszerből származó juttatást tartalmazott. Az EKB igazgatósági és felügyeleti testületi tagjaival szemben fennálló járadékkal meghatározott kötelezettség 31 millió €-s jelenértéke (2021: 43 millió €) kizárólag a munkaviszony megszűnése utáni, nem tőkefedezeti rendszer alapján fizetett juttatásokat és egyéb hosszú távú juttatásokat tükrözi.

Az EKB-s munkaviszony megszűnése utáni juttatásokhoz kapcsolódó, járadékkal meghatározott nettó kötelezettségek újraértékelt állományai az „Átértékelési számlák” forrásoldali tételben kerültek kimutatásra. 2022-ben az említett tételen szereplő újraértékelési nyereség 369 millió €-t tett ki, míg az EKB 2021-ben 799 millió € újraértékelési veszteséget könyvelt el (lásd az „Átértékelési számlák” című 15. pontot).

A járadékkal meghatározott kötelezettség, a nyugdíjrendszer-eszközök és az újraértékelési eredmények változása
A járadékkal meghatározott kötelezettség jelenértéke a következőképpen változott:

A járadékkal meghatározott kötelezettségen 2022-ben keletkezett 1441 millió € teljes újraértékelési nyereséget elsősorban az aktuáriusi értékelés során 2021-ben használt 1,3%-os diszkontrátának 2022-ben 3,9%-ra való emelése magyarázza.

A járadékkal meghatározott pillér munkavállalókkal kapcsolatos nyugdíjeszközeinek valós értéke a következőképpen változott:

A nyugdíjrendszer eszközeinek újraértékelési vesztesége 2022-ben annak tudhatók be, hogy az alap egységeinek tényleges hozama kisebb volt, mint a nyugdíjrendszer eszközeinek feltételezett kamatbevétele, amely 1,3%-os diszkontráta-feltevésen alapult.

Az újraértékelési eredmények a következőképpen módosultak:

Eredménykimutatás
Az eredménykimutatásban szereplő összegek:

Az egyéb hosszú távú juttatások és végkielégítések újraértékelési nyeresége 2022-ben 45 millió €-ra nőtt (2021:9 millió €), ami elsősorban a 2022. végi aktuáriusi értékeléshez használt magasabb diszkontrátának tudható be.

Legfontosabb feltevések
Az ebben a pontban bemutatott értékelést a független aktuáriusok az Igazgatóság számviteli és közzétételi célra elfogadott feltevései alapján készítették. A munkaviszony megszűnése utáni és egyéb hosszú távú juttatásokhoz kapcsolódó kötelezettség kiszámításánál az alábbi főbb feltevéseket alkalmazták:

14. pont – Céltartalékok

A tétel jórészt a pénzügyi kockázatokra képzett céltartalékból áll, amelyet a Kormányzótanács által szükségesnek ítélt mértékben a pénzügyi kockázatoknak való kitettségből eredő veszteségek ellensúlyozására használják. Nagyságát és további indokoltságát évről évre felülvizsgáljuk, figyelembe véve több egyéb tényező mellett az EKB megítélését az adott kockázati kitettségről. Összege az EKB általános tartalékalapjával együtt nem haladhatja meg az euroövezeti NKB-k által befizetett tőke értékét.

Az idén 1627 millió €-t szabadítottak fel ebből a céltartalékból a pénzügyi kockázatoknak való kitettségből eredő veszteségek fedezésére, aminek következtében az EKB tárgyévi pénzügyi eredménye nulla lett. A veszteségek jórészt az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveletekre vonatkozó tendereiben alkalmazott kamatláb emelkedéséből adódtak, ami az EKB nettó TARGET2-kötelezettségén jelentős kamatráfordítást eredményezett (lásd az „Egyéb kamatbevétel” és „Egyéb kamatráfordítás” című 23.4 pontot). Ugyanakkor az euro- és az USA-dollár hozamok emelkedése miatt le kellett értékelni az értékpapírokat a saját vagyonalapban és az USA-dollár portfólióban, valamint az USA-dollár alapú értékpapír-eladásból eredő veszteségeket (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „Eredményelszámolás” című pontját, a „Pénzügyi eszközök és pozíciók értékvesztési leírása” című 25. részletező pontot és a „Pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség/veszteség” című 24. pontot). A pénzügyi kockázatokra képzett céltartalékból való felszabadítás nyomán a céltartalék összege 2022. december 31-én 6566 millió €-ra csökkent.

Ebbe a tételbe tartoznak az 69 millió €-s igazgatási jellegű céltartalékok is (2021: 74 millió €).

15. pont – Átértékelési számlák

Ez a tétel nagyrészt az eszközök, a források és a mérleg alatti instrumentumok nem realizált nyereségéből származó átértékelési állományt foglalja magában (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „Eredményelszámolás”, „Arany- és devizaeszközök, illetve -források”, „Értékpapír” és „Mérleg alatti instrumentumok” című pontjait). Itt szerepel ezenkívül az EKB járadékkal meghatározott nettó kötelezettségének újraértékelt összege, amely a munkaviszony megszűnése után fizetett juttatásokhoz kapcsolódik (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „Az EKB volt munkavállalóinak fizetett juttatások, egyéb hosszú távú juttatások és végkielégítések” című pontját és a „Vegyes tétel” című 13.3 részletező pontot).

Az átértékelési számlák mérete elsősorban azért nőtt meg, mert 2022-ben az USA-dollár felértékelődött az euróval szemben, és emelkedett az aranyállomány euróban kifejezett piaci értéke.

Az év végi átértékelés során alkalmazott devizaárfolyamok:

16. pont – Saját tőke

16.1 pont – Tőke

Az EKB befizetett tőkéje 10 825 millió €.

Az EKB a Bank of England KBER-ből történő 2020. január 31-i kilépése nyomán nem változtatott a jegyzett tőkéjén, és a Bank of England EKB jegyzett tőkéjében való részesedése felosztásra került mind az euroövezetbeli NKB-k, mind a bennmaradó euroövezeten kívüli NKB-k között. A Kormányzótanács határozata értelmében továbbá az euroövezeti NKB-k 2021-ben és 2022-ben két, egyenként 610 millió € éves részletben teljes egészében befizetik a megemelkedett tőkerészesedéseiket. Mivel a második részletet 2022. december 28-án befizették, az EKB teljes befizetett tőkéje 8880 millió €-ra emelkedett, ahogy az alábbi táblázatban látható:

Az euroövezeten kívüli NKB-k jegyzett tőkéjük 3,75%-ának befizetésével kötelesek hozzájárulni az EKB működési költségeihez. Ez a hozzájárulás 2020. február 1. óta összesen 76 millió €-t tett ki. Az euroövezeten kívüli NKB-knak nem jár az EKB felosztható nyereségéből részesedés, ugyanakkor az EKB esetleges veszteségét sem kötelesek fedezni.

2.5 Mérleg alatti instrumentumok

17. pont – Értékpapír-kölcsönzési programok

Az EKB saját vagyonalapja kezelésének részeként az értékpapír-kölcsönzési programhoz kapcsolódó megállapodást kötött, amelynek értelmében szakosodott intézmény bonyolítja le az EKB nevében az értékpapír-kölcsönzési ügyleteket.

Ezenkívül a Kormányzótanács döntéseinek megfelelően az EKB lehetőséget nyújt azon értékpapír-állományok kölcsönzésére, amelyeket az első, második és harmadik CBPP, a PSPP és a PEPP keretében vásárolt, valamint az SMP keretében vásárolt értékpapírok közül azok kihelyezésére is mód van, amelyek a PSPP-re vonatkozó szabályok szerint elfogadhatók.^[45]

Amennyiben ezeket az értékpapír-kölcsönzési műveleteket olyan készpénzfedezet ellenében hajtjuk végre, amely az év végén nincs befektetve, mérleg alatti számlákon kerülnek kimutatásra.^[46] Az ilyen értékpapír-kölcsönzési műveletek 2022. december 31-én fennálló értéke 11 569 millió € volt (2021: 16 156 millió €). Ebből az összegből 6637 millió € (2021: 11 821 millió €) a monetáris politikai célú értékpapír-állomány kölcsönzéséhez kapcsolódott.

18. pont – Tőzsdei határidős (futures) kamatlábügyletek

A devizaügyletekhez kapcsolódóan, év végi piaci árfolyamon elszámolt állományok a következők:

A tranzakciók az EKB nemzetközi tartalékkezelése keretében zajlottak.

19. pont – Határidős értékpapírügyletek

2022. december 31-én ebben a tételben nem voltak egyenlegek, míg 2021 végén a határidős értékpapír-eladás év végi devizaárfolyamon 382 millió €-t tett ki. A tranzakciók az EKB nemzetközi tartalékainak kezelése keretében zajlottak.

20. pont – Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek

A nemzetközi tartalék kezelése
Az EKB nemzetközitartalék-kezelésének a keretében devizaswapügyleteket és határidős devizaügyleteket kötöttünk. Az ezekből a tranzakciókból eredően fennálló követelés-, illetve kötelezettségállományok év végi piaci árfolyamon számolt értékei a következők:

Likviditásbővítő swapmegállapodások
Az EKB központi banki swapkeret-hálózat tagja, továbbá kölcsönös swapmegállapodást kötött a következő központi bankokkal: Bank of Canada, Bank of England, Bank of Japan, Federal Reserve System, Swiss National Bank és a People’s Bank of China. Ezek a swapmegállapodások lehetővé teszik, hogy (i) a fent említett központi bankok bármely pénznemében likviditást biztosítsanak az euroövezeti bankoknak, vagy (ii) eurolikviditást nyújtsanak a joghatóságuk alá tartozó pénzintézeteknek. Továbbá swapmegállapodások vannak érvényben a Danmarks Nationalbankkal, a Narodowy Bank Polskival és a Sveriges Riksbankkal, ami a joghatóságuk alá tartozó pénzintézeteknek nyújtott eurolikviditáshoz kapcsolódik. A fenti intézkedések célja az esetleges likviditási szükségletek kezelése azért, hogy elhárítsák az esetleges piaci működési zavarokat és ezáltal minimalizálják az euroövezeti pénzügyi piacokra és gazdaságokra átgyűrűző kedvezőtlen hatások kockázatát.^[47]

Az eurorendszer partnerkörének az USD alapú likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan dolláralapú követelései és kötelezettségei keletkeztek 2023-as lejárattal (lásd az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 11. pontot).

21. pont – Hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletek igazgatása

2022-ben is az EKB felelt az EU hitelfelvételi és hitelnyújtási műveleteinek lebonyolításáért a középtávú pénzügyi támogatási eszköz, az Európai Pénzügyi Stabilizációs Mechanizmus és az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz keretében. Az EKB felelt továbbá a Görögországgal kötött hitelnyújtási megállapodásért és egy darab EFSF-hitelhez kapcsolódó kifizetés lebonyolításáért.

2022-ben a Covid19-világjárványra adott válaszként az EU továbbra is hitelezett a tagállamoknak a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó új európai eszköz (SURE) keretében. 2022-ben az EU továbbra is vissza nem térítendő pénzügyi támogatással és hiteltámogatással finanszírozta a tagállamoknak a Next Generation EU (NGEU) program alatt, amelyet azzal a céllal állítottak fel, hogy támogassa az EU gazdasági fellendülését és megkönnyítse az uniós gazdaságban a „zöld” és digitális átállást. Az előző évhez hasonlóan az EKB mindkét fent említett instrumentummal kapcsolatos műveletek igazgatásában támogatta az Európai Bizottságot.

2022-ben a fent említett összes művelettel kapcsolatos fizetésforgalmat az EKB dolgozta fel.

22. pont – Függőben levő peres eljárásokból származó függő kötelezettségek

Az EKB ellen a Banca Carige S.p.A. (Banca Carige) feletti felügyeleti funkciója gyakorlásával kapcsolatban peres eljárás indult. (Banca Carige). Az egyik ilyen perben a Banca Carige részvényesei pénzügyi kártérítést kérnek az EKB-tól azért a kárért, amely a Banca Cariget állítólagosan érte az EKB felügyeleti feladatainak ellátásával kapcsolatos különféle intézkedések miatt, amelyek állítólagos mulasztásokat és károkozást egyaránt tartalmaztak. Ebben az ügyben többek között az egyéb hasonló ügyek végeredményének figyelembevételével döntenek. Az EU Törvényszékének 2022. október 12-i ítélete értelmében az egyik ügyben az EKB-nak a Banca Carige felett ideiglenes vagyonfelügyeletet elrendelő határozata az olasz jog szerint nem rendelkezik megfelelő jogalappal. Ennek megfelelően a Törvényszék hatályon kívül helyezte a Banca Carige ideiglenes közigazgatási eljárás alá vonásáról szóló EKB-határozatot, valamint az ideiglenes vagyonfelügyelet időtartamának 2019-es első meghosszabbítását. A Törvényszék ítélete ellen azonban az EKB az Európai Unió Bíróságánál fellebbezett, sor kerülhet az ítélet hatályon kívül helyezésére. Ezenkívül az ideiglenes vagyonfelügyeletet meghosszabbító két további EKB-határozat ellen is kereset folyik, amelyben még nem hoztak ítéletet.

2.6 Az eredménykimutatás sorait részletező pontok

23. pont – Nettó kamatbevétel

23.1 pont – Nemzetközi tartalék utáni kamatbevétel

A tétel az EKB nettó nemzetközi tartaléka utáni kamatbevételnek a kamatráfordítással csökkentett értékét foglalja magában.

A nettó kamatbevétel/kamatráfordítás instrumentumtípusonként alább látható:

Nettó kamatbevétel/kamatráfordítás devizanemenként:

23.2 pont – Eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származó kamatbevétel

Ez a tétel az EKB-nak a teljes forgalomban lévő eurobankjegy-állomány kibocsátásában levő 8%-os részesedéséhez kapcsolódó kamatjövedelmét tartalmazza (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „Forgalomban lévő bankjegyek” című pontját és „Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések” című 6.1 részletező pontot). A 2022. évi kamatbevétel összege 736 millió € (2021: nulla), és abból fakadt, hogy 2022. július 27. óta az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 0% fölött tartózkodik. 2021-ben ez az arány az egész évben 0% volt.

23.3 pont – Az NKB-knak az átadott nemzetközi tartalék utáni követeléseire fizetett kamat

Ezen a soron azt a kamatot kell kimutatni, amelyet az euroövezetbeli NKB-k kapnak az EKB-val szembeni, nemzetközitartalék-átadásból eredő követeléseik után (lásd a „Devizatartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek” című 12.1 pontot). A 2022. évi kamatráfordítás összege 201 millió € (2021: nulla), és abból fakadt, hogy 2022. július 27. óta az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 0% fölött tartózkodik. 2021-ben ez az arány az egész évben 0% volt.

23.4 pont – Egyéb kamatbevétel, egyéb kamatráfordítás

Az egyéb kamatbevétel és az egyéb kamatráfordítás a következőképpen alakult:

24. pont – Pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség/veszteség

A pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség, ill. veszteség a következőképpen alakult:

A nettó realizált árfolyamveszteség az értékpapírokon és tőzsdei határidős kamatlábügyleteken realizált nyereséget és veszteséget foglalja magában. A 2022-ben realizált nettó árfolyamveszteséget elsősorban az USA-dollárban denominált értékpapír-hozamok emelkedését követő árfolyamveszteség okozta. A nettó realizált árfolyamveszteséget részben ellensúlyozta a realizált devizaárfolyam-nyereség, amely nagyrészt az USA-dollárban denominált értékpapírok év végi árfolyam-értékvesztésének következménye.

A pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség, illetve veszteség devizanemenként és negyedévenként az alábbiakban látható:

25. pont – Pénzügyi eszközök és pozíciók értékvesztési leírása

A pénzügyi eszközök és pozíciók értékvesztése a következőképpen alakult:

A saját vagyonalapban és USD-portfólióban tartott értékpapírok többségének piaci értéke csökkent, miközben a megfelelő hozamok 2022 vége felé növekedtek. Ez az év végén nem realizált árfolyamveszteséghez vezetett.

26. pont – Díjakból, jutalékokból eredő nettó bevétel/ráfordítás

Az ezen a soron szereplő bevételek 2022-ben jórészt a felügyeleti díjból, a kiadások pedig túlnyomórészt a letéti díjakból származtak.

A felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó bevételek és kiadások
A bankfelügyelethez kapcsolódó bevétel főként a felügyeleti díjból származó bevételt tartalmazza. Az EKB éves díjat szab ki a felügyelt szervezetekre, aminek az a célja, hogy a felügyeleti feladatok elvégzése során felmerült kiadásait ebből fedezze. Az EKB a bankfelügyeleti feladatok ellátása során felmerült tényleges éves ráfordításai alapján a felügyeleti díjból származó bevétel 2022-ben 594 millió € volt (2021: 578 millió €).

A kivetendő felügyeleti díj összegének meghatározása céljából a tényleges éves kiadást kiigazítjuk az egyes bankoknak a korábbi díjfizetési időszakok során visszatérített, illetve akkor kapott összegeivel, valamint egyéb kiigazításokkal, beleértve a késedelmi kamatot.^[48] Figyelembe véve a késedelmes fizetés után kapott kamatnak megfelelő kiigazítást, valamint az egyes bankoknak a korábbi díjfizetési időszakok után fizetett nettó visszatérítést, a 2022-es díjfizetési időszakra a felügyelt szervezetekre kivetendő éves felügyeleti díj az 594 millió €-s tényleges éves ráfordítással csaknem egyenlő összegnek felel meg^[49] (lásd az „Aktív időbeli elhatárolások” című 7.4 pontot). Az egyes felügyeleti díjakat 2023 második negyedévében számlázzák ki.^[50]

Az EKB-nak továbbá jogában áll igazgatási bírságot kivetni azokra a felügyelt szervezetekre, amelyek nem tesznek eleget a prudenciális követelményekre vonatkozó uniós banki jogszabályoknak (például az EKB felügyeleti határozatainak). Az ebből származó bevételt az éves felügyeleti díj kiszámításakor nem vesszük figyelembe, ahogy a korábbi szankciós határozatok módosítása vagy semmissé nyilvánítása esetén a bírság visszatérítését sem. A kapcsolódó összegeket ehelyett az EKB eredménykimutatásában kell kimutatni. 2022-ben a felügyelt szervezetekre kirótt bírságokból 12 millió € bevétel származott (2021: 1 millió €).

Így az EKB felügyeleti feladatokból eredő bevétele a következőképp alakult:

A bankfelügyelettel kapcsolatos ráfordítások a jelentős szervezetek közvetlen felügyeletéből, a kevésbé jelentős szervezetek felügyeletének felvigyázásából, a horizontális feladatok ellátásából és a szakosodott szolgáltatásokból erednek. Az EKB felügyeleti funkciójának közvetlen ráfordításaiból, valamint az EKB felügyeleti feladatainak ellátását kiszolgáló szakterületek kapcsolódó, szolgáltatásaikat tükröző ráfordításaiból állnak, amelyek a következők területeket érintik: létesítménygazdálkodás; emberierőforrás-gazdálkodás; informatika (IT); jogi, könyvvizsgálati és adminisztratív szolgáltatások; kommunikáció és fordítás; valamint egyéb tevékenységek.

Az EKB felügyeleti feladataihoz kapcsolódó tényleges ráfordítása, amelyet a 2022-es éves felügyeleti díjakból fedeznek, 594 millió € volt (2021: 578 millió €). Az általános emelkedés oka a bankfelügyelet rendes tevékenységi szintjeihez való folyamatos, fokozatos visszatérés a pandémia után, valamint a bankfelügyeletre szánt informatikai rendszerek folyamatos fejlesztései és javításai.

27. pont – Részvényekből és részesedésekből származó bevétel

Ezen a soron a Nemzetközi Fizetések Bankjában (BIS) tartott EKB-részvénycsomag 2022. évi 1 millió € osztaléka (2021: 2 millió €) szerepel (lásd az „Egyéb pénzügyi eszközök” című 7.2 pontot).

28. pont – Egyéb bevétel

2022-ben a különféle egyéb forrásokból származó bevétel 61 millió €-t tett ki (2021: 56 millió €), amely elsősorban az euroövezeti NKB-knak azon befizetéseiből származott, amelyekkel az EKB-nak az eurorendszerbeli közös beruházásokkal kapcsolatos költségeihez járultak hozzá.

29. pont – Személyi jellegű költségek

A személyi jellegű költségek a következőképp alakultak:

Az átlagos munkavállalói létszám teljes munkaidős egyenértékben (FTE)^[51] kifejezve 4136 fő (2021: 4038 fő), amelyből 373 vezetői pozícióban dolgozott (2021: 362 fő).

Annak ellenére, hogy az EKB-ban foglalkoztatottak magasabb átlagos létszáma miatt növekedtek a bérek és a juttatások, a teljes személyi jellegű költség 2022-ben csökkent. Ez elsősorban az egyéb hosszú távú juttatásokhoz kapcsolódó aktuáriusi nyereségnek tudható be, amely a 2022. végi aktuáriusi értékelésben alkalmazott magasabb diszkontrátából ered (lásd a „Vegyes tételek” című 13.3 pontot).

Az Igazgatóság és a Felügyeleti Testület tagjainak javadalmazása
Az Igazgatóság tagjai és az EKB alkalmazásában álló felügyeleti testületi tagok alapfizetést és lakhatási pótlékot kapnak. Az elnöknek lakhatási pótlék helyett rezidenciát bocsátanak a rendelkezésére. Az Igazgatóság tagjait és a Felügyeleti Testület elnökét reprezentációs pótlék is megilleti. Az Európai Központi Bank személyzeti szabályzatára figyelemmel mindkét testület tagjai – egyéni körülményeik függvényében – jogosultak lehetnek háztartási, családi, oktatási és egyéb támogatásra is. A fizetést az EU-nak fizetendő adó mellett nyugdíj-, egészségügyi, tartós ápolási és balesetbiztosítási járulék terheli. Az említett támogatásokat azonban nem terheli adó és nyugdíjjárulék.

2022-ben az Igazgatóság és a Felügyeleti Testület EKB által alkalmazott (vagyis a nemzeti felügyeletek képviselői nélküli) tagságának kiutalt alapfizetések a következők voltak:^[52]

A két testület tagjainak nyújtott összes juttatás, valamint az EKB által a nevükben egészségügyi, tartós ápolási és balesetbiztosítási rendszerekbe fizetett hozzájárulás összege 1 110 618 € volt (2021: 1 097 128 €).

Mindkét testület volt tagjai hivatali idejük lejárta után korlátozott ideig még évközi juttatásokban részesülhetnek. 2022-ben ez az összeg, a kapcsolódó pótlékok, valamint az EKB hozzájárulása a két testület volt tagjainak egészségügyi, tartós ápolási és balesetbiztosításához 742 892 €-t (2021: 977 547 €) tett ki. Ezeknek a juttatásoknak az összege azért csökkent, mert 2022-ben kevesebb testületi tag részesült belőlük, a továbbra is jogosultak pedig kevesebbet kaptak, mivel közelebb kerültek az évközi időszak végéhez.

A testületek korábbi tagjainak vagy hozzátartozóiknak kifizetett nyugdíjjal kapcsolatos juttatások – például a munkaviszony megszűnését követő juttatások –, valamint a hozzájuk kapcsolódó egészségügyi, tartós ápolási és balesetbiztosítási járadékok értéke 1 095 737 €-t tett ki (2021: 4 047 008 €).^[53] 2021-ben a végösszeg tartalmazott egy volt igazgatósági tag nyugdíjba menetele alkalmával kifizetett egyszeri összeget, amelyet a jövőbeli nyugdíjcélú kifizetések helyett kapott.

30. pont – Igazgatási ráfordítások

Az igazgatási ráfordítások a következőképpen alakultak:

Az igazgatási költségek 2022. évi általános emelkedése több ellensúlyozó tényező eredménye volt. A pandémiát követő folyamatos és fokozatos visszatérés a normális tevékenységi szintekhez, valamint az új és továbbfejlesztett bankfelügyeleti informatikai szolgáltatások 2022-ben magasabb ráfordításokat eredményeztek. Ezeket részben ellensúlyozta a főként informatikai projekttevékenységekhez kapcsolódó, külső szaktanácsadói ráfordítások csökkenése. Ezenkívül 2022-ben a bérleti, karbantartási és közműköltségek alacsonyabbak voltak, mivel 2021-ben a főépület infrastruktúrájának az építési szakasztól megmaradt hibáinak orvoslásához kapcsolódóan egyszeri kiadás merült fel, ami megnövelte az adott kategória alatti ráfordításokat az adott évben.

31. pont – Bankjegy-előállítási szolgáltatások

Ennek a tételnek az értéke 2022-ben 9 millió € volt (2021: 13 millió €). Túlnyomórészt az eurobankjegyek nemzetközi szállításából ered, amely történhet a pénzjegynyomdák és az NKB-k között, kapcsolódhat az új bankjegyek kiszállításához, valamint az egyes NKB-k közötti szállításhoz, amely során a többletállományból pótolják a máshol fellépő hiányt. Ezeket a költségeket az EKB állja központilag.

32. pont – Egyéb ráfordítások

2021-ben ez a tétel azoknak az 5 millió €-s igazgatási pénzbírságoknak a visszatérítését tartalmazta, amelyeket az EKB 2018-ban három, azonos csoporthoz tartozó felügyelt szervezetre szabott ki, és az ezekre vonatkozó határozatokat az EU Törvényszéke részben hatályon kívül helyezte (lásd a „Díjakból, jutalékokból eredő nettó bevétel/ráfordítás” című 26. pontot). 2022-ben ebben a tételben nem szerepelt ráfordítás.

2.7 A mérlegfordulónap után bekövetkezett gazdasági események

33. pont – Horvátország csatlakozása az euroövezethez

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikkének (2) bekezdése alapján meghozott 2022. július 12-i 2022/1211/EU tanácsi határozat értelmében 2023. január 1-jén Horvátországban bevezették a közös valutát. A KBER-alapokmány 48. cikk (1) bekezdésének és a Kormányzótanács által 2022. december 30-án elfogadott jogszabályoknak megfelelően a Hrvatska narodna banka 2023. január 1-ji hatállyal befizetett 69 millió €-t, amely az EKB tőkéjében jegyzett tőkerészesedésének fennmaradó összege. A KBER alapokmányának 30. cikk (1) bekezdésével együtt figyelembe vett 48. cikk (1) bekezdésnek megfelelően a Hrvatska narodna banka 2023. január 1-jei hatállyal 640 millió € összértékű nemzetközi tartalékeszközt adott át az EKB-nak. A nemzetközi tartalékeszközök 85%-ban USA-dollár készpénzből, 15%-ban pedig aranyból álltak.

A Hrvatska narodna banka a tőkebefizetés és nemzetközi tartalék kapcsán az átadott állományokkal egyenértékű követelésre tett szert. Utóbbit a többi euroövezeti NKB fennálló követeléseivel azonos módon kell kimutatni (lásd a „Nemzetközi tartalékátadás mértékének megfelelő kötelezettségek” című 12.1 pontot).

2.8 Pénzügyi kimutatások, 2018–22

2.8.1 Mérleg

2.8.2 Eredménykimutatás

3 Független könyvvizsgálói jelentés

Az Európai Központi Bank
elnöke és Kormányzótanácsa részére
Frankfurt am Main

Jelentés az EKB 2022. évi pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatáról

Vélemény

Elvégeztük az Európai Központi Banknak (EKB) a 2022. december 31-én végződő évről szóló – és az EKB éves beszámolójának részét képező – pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát. A pénzügyi kimutatások a mérlegből, az eredménykimutatásból, a lényeges számviteli irányelvek összefoglalójából, valamint egyéb részletező pontokból állnak.

Véleményünk szerint a mellékelt pénzügyi kimutatások megbízható és valós képet nyújtanak az EKB 2022. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetéről és az említett napon záruló év alatti pénzügyi tevékenységének eredményeiről, összhangban a Kormányzótanács által megfogalmazott alapelvekkel, amelyek az EKB éves beszámolójáról szóló, 2016. november 3-i, módosított (EU) 2016/2247 EKB-határozatban (EKB/2016/35) vannak lefektetve, amelynek alapja a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és a pénzügyi beszámoló jogi keretéről szóló, 2016. november 3-i, módosított (EU) 2016/2249 EKB-iránymutatás (EKB/2016/34).

A vélemény alapja

A könyvvizsgálatunkat a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal (ISA) összhangban végeztük el. Az ezen standardok értelmében fennálló felelősségünk bővebb leírását jelentésünknek „A könyvvizsgáló felelőssége az éves beszámoló könyvvizsgálatáért” szakasza tartalmazza. Függetlenek vagyunk az EKB-tól – összhangban a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata szempontjából releváns német etikai követelményekkel, amelyek megfelelnek a Nemzetközi Számviteli Etikai Standard Testület (IESBA) által a számviteli szakembereknek kiadott IESBA etikai kódexnek, és megfelelünk az ugyanezen normákban szereplő további etikai előírásoknak is. Úgy véljük, hogy az általunk megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt véleményünkhöz.

Egyéb információk

Az EKB Igazgatósága („Igazgatóság”) felelős az EKB éves beszámolójában szereplő egyéb információkért. Az egyéb információk közé tartozik az EKB éves beszámolójában foglalt összes információ, kivéve az EKB pénzügyi kimutatásait és a könyvvizsgálói jelentésünket.

A pénzügyi kimutatásokra vonatkozó véleményünk nem terjed ki az egyéb információkra, továbbá semmiféle biztosítékot nyújtó konklúziót nem fejez ki róluk.

A pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálatunkkal kapcsolatos feladatunk az egyéb információk átolvasása, valamint ennek során annak figyelembevétele, hogy az egyéb információk lényeges ellentmondásban állnak-e a pénzügyi kimutatásokkal vagy a könyvvizsgálat során szerzett ismereteinkkel, vagy hogy tartalmazhatnak-e egyéb tekintetben lényeges hibás állítást.

Az Igazgatóság és a pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatos irányítással megbízottak feladatai

Az Igazgatóság felelős a pénzügyi kimutatások elkészítéséért és valósághű bemutatásáért, összhangban a Kormányzótanács által felállított alapelvekkel, amelyek a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és a pénzügyi beszámoló jogi keretéről szóló, 2016. november 3-i, módosított (EU) 2016/2249 EKB-iránymutatáson (EKB/2016/34) alapuló, az EKB éves beszámolójáról szóló, 2016. november 3-i, módosított (EU) 2016/2247 EKB-határozatban (EKB/2016/35) vannak lefektetve; továbbá az Igazgatóság felel az olyan belső ellenőrzési rendszerért, amelyet szükségesnek ítél az olyan pénzügyi kimutatások elkészítéséhez, amelyek mentesek a valóságtól eltérő lényeges állítástól, származzon az akár csalásból, akár tévedésből.

A pénzügyi kimutatások elkészítése során az Igazgatóság feladata annak vizsgálata, hogy mennyiben képes az EKB a folytonos tevékenységet fenntartani, adott esetben közzétéve a folytonos tevékenységgel kapcsolatos ügyeket, és alkalmazva a tevékenység folytonosságának számviteli elvét.

Az EKB pénzügyi beszámolási folyamatának felvigyázása az irányítással megbízottak felelőssége.

A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatához kapcsolódó könyvvizsgálói feladatok

A könyvvizsgálat során célunk kellő bizonyosságot szerezni arról, hogy az éves beszámoló egésze nem tartalmaz akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állítást, valamint az, hogy ennek alapján a véleményünket tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést bocsássunk ki. A kellő bizonyosság magas fokú bizonyosság, de nem garancia arra, hogy az ISA Standardokkal összhangban elvégzett könyvvizsgálat mindig feltárja az egyébként létező lényeges hibás állítást. A hibás állítások eredhetnek csalásból vagy hibából, és lényegesnek minősülnek, ha észszerű lehet az a várakozás, hogy ezek önmagukban vagy együttesen befolyásolhatják a felhasználók adott pénzügyi kimutatások alapján meghozott gazdasági döntéseit.

Az ISA standardokkal összhangban végzett könyvvizsgálat részeként a könyvvizsgálat megtervezése és elvégzése során végig szakértői megítélésünk szerint járunk el, és a szakmai szkepticizmus talaján állunk. Ezenkívül:

• Megállapítjuk és megvizsgáljuk annak a kockázatát, hogy akár csalás, akár hiba miatt a pénzügyi kimutatásokban lényeges hibás állítás található; olyan könyvvizsgálati eljárásokat dolgozunk ki és hajtunk végre, amelyek figyelembe veszik a kockázatokat; véleményünk kialakításához elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot gyűjtünk. A lényeges hibás állítás nem észlelésének nagyobb a kockázata csalás esetében, mint a hiba esetében, mivel csalás esetében szerepet játszhat összejátszás, hamisítás, szándékos kihagyás, megtévesztő közlés vagy a belső ellenőrzés figyelmen kívül hagyása is.
• Megismerjük a könyvvizsgálat szempontjából releváns belső kontrollrendszert azért, hogy az adott körülményeknek megfelelő könyvvizsgálati eljárásokat alakítsunk ki, de nem célunk az EKB belső ellenőrzési rendszerének eredményességét véleményezni.
• Értékeljük az alkalmazott számviteli irányelvek helyességét, valamint a számviteli becslések és a hozzájuk kapcsolódó vezetőségi közlések észszerűségét.
• Következtetést vonunk le arról, hogy helyénvaló-e a vezetés részéről a vállalkozás folytatásának elvén alapuló éves beszámoló összeállítása, valamint a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján arról, hogy fennáll-e lényeges bizonytalanság olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatban, amelyek jelentős kétséget vethetnek fel az EKB-nak a vállalkozás folytatására való képességét illetően. Ha arra a következtetésre jutunk, hogy fennáll ilyen lényeges bizonytalanság, akkor kötelességünk könyvvizsgálói jelentésünkben felhívni a figyelmet a pénzügyi kimutatások erre utaló közléseire, illetve ha a kérdéses közlések nem megfelelőek, kötelességünk módosítani véleményünkön. Következtetéseink a könyvvizsgálói jelentésünk keltéig megszerzett könyvvizsgálati adatokon alapulnak.
• Értékeljük a pénzügyi kimutatások, így a közlések általános bemutatását, szerkezetét és tartalmát, valamint azt, hogy a pénzügyi kimutatások a mögöttes ügyleteket és eseményeket a valósághű bemutatás elvének megfelelően mutatják-e be.

Kötelességünk az irányítással megbízott személyekkel kommunikálni többek között olyan ügyekben, mint a könyvvizsgálat tervezett hatóköre, időzítése és jelentős megállapításai, így a belső ellenőrzési eljárásban talált esetleges jelentős hiányosságok.

Frankfurt am Main, 2023. február 14.

Baker Tilly GmbH & Co. KG
Wirtschaftsprüfungsgesellschaft
(Düsseldorf)

4 Kiegészítő melléklet a nyereség, illetve veszteség felosztásáról

Ez a melléklet nem része az EKB 2022. évi pénzügyi kimutatásainak.

A KBER alapokmányának 33. cikke értelmében az EKB nettó nyereségét a következő sorrendben kell átutalni:

1. a Kormányzótanács által meghatározott, a nettó nyereség 20%-át meg nem haladó összeget az általános tartalékalapba kell átutalni, legfeljebb a tőke 100%-ának mértékéig;
2. a fennmaradó nettó nyereséget az EKB részvényesei között befizetett részesedésük arányában fel kell osztani.^[54]

Amennyiben az EKB veszteséget könyvel el, a hiány jóváírható az általános tartalékalapja, illetve szükség esetén és kormányzótanácsi döntés után az adott pénzügyi év monetáris jövedelme terhére. Utóbbi az NKB-k között a KBER alapokmányának 32.5 cikke szerint felosztott összegek arányában és mértékéig történhet.^[55]

Az EKB 2022. évi pénzügyi eredménye nulla volt, ezért nem történt nyereségfelosztás.